Nem sok jót mesél a Kiserdő mostanában

Mielőtt belekezdenénk a cikkbe, szögezzünk le egy tényt! Ahogy a karácsonyi ajándékot a Jézuska, a csokiból készült mikulásfigurát a Télapó, és a húsvéti meglepetést a Nyúl hozza, úgy egyértelműen kijelenthető az is, hogy az erdők mesélnek. Ez az állítás pedig szerencsére igaz a József Attila-lakótelep közvetlen környezetére is,  hiszen a lakóövezet mellett egy erdő található, ami bár a nevéből kifolyólag igencsak kis zöld terület, de ha normálisan karba lenne tartva, simán felvenné a versenyt néhány ismertebb budai erdőrésszel is. A probléma azonban az, hogy míg a tavasz beköszöntével tényleg egyedülálló módon az egész lakótelepünk virágba borul, rászolgálva a legzöldebb lakótelep címre, addig a József Attila-lakótelep Határ út felőli szélén található Kiserdőben szeméthalmokról, rongálásokról, és az egykori erdei tornapálya immáron szinte teljes tönkretételéről beszélnek a fák és a madarak az arra tévedő természetjáróknak. Persze a Kiserdő nem csak a fentiekről, hanem sok más dologról is szívesen beszél. Nekünk pedig most nincs más dolgunk, csak leülni és hallgatni azt.

13a59b32-7c26-49ca-a3f9-9a955e076b02
Fotó: Csak egy erdei kép a József Attila-lakótlep melletti Kiserdőből

Mindenekelőtt bemutatjuk röviden a cikk témáját adó Kiserdőt, amely több helyen, láthatóan megszenvedte a nyári nagy vihart. Az erdő, Kispest és Ferencváros határán, a Határ út mellett található, az Illatos-árok mentén terül el. Élővilága  a körülményekhez és adottságaihoz mérten viszonylag gazdag és változatos. Többféle madárfaj megtalálható itt, valamint találkozhatunk mókussal, és szinte mindig megtalálhatjuk az Illatos árok mellett a vadkacsákat, akik nevükhöz méltóan jól viselik az ott tapasztalható viszonylag nomád körülményeket, már csak azért is, mert a táplálékellátásuk szinte állandó a környéken lakók jóvoltából. Illetve az állatvilág felsorolása kapcsán még meg lehet említeni azt is, hogy pár éve én még hallottam békákat is az Illatos árokban koncertezni.

Továbblépve elmondható, hogy a Kiserdő nagyobb része fákkal borított, a II. világháború után ültetett erdő, amelyek zöme idegenhonos fafajból áll, főleg akácból. De ezen kívül akad még ott például lepényfa,  ezüst hárs, ezüst juhar, és néhány gyümölcsfa is. Az őshonos és ismertebb fafajták közül a kocsányos tölgyet érdemes még megemlíteni de ezen kívül is sok szép fafajta található a Kiserdőben, amit leginkább élőben érdemes megnézni. Csakúgy, mint a virágokat, amiből szintén sok és sokféle van a hangulatos erdei utakkal rendelkező erdőben. Ez eddig mind szép és jó, csak az erdőre vigyázni is kéne, ami  látszólag eddig nem sikerült.

002c76a2-6c2e-4eda-9c24-b1c49cefe0e9
Fotó: Az összefirkált információs tábla a Kiserdő egyik bejáratánál

Bevallom őszintén, bár szeretek a természetbe járni, nem mostanában voltam legutóbb a Kiserdőben, így igencsak meglepett, amikor a lakótelepünkre megérkező és azt virágoskerté varázsoló tavasz bíztatatására kilátogattam a kis pesti erdőrészbe, és annak mostani, néhol abszolút lehangoló látványa tárult elém. Hiába hirdeti ugyanis a Kiserdő, Nyúldomb melletti bejáratánál a szinte olvashatatlanságig összefirkált tábla, hogy egykor több cég támogatásának segítségével adták át a Kiserdő futó és tornapályáját, valamint hiába hívják fel a figyelmet a táblán, hogy amennyiben bármilyen rongálást lát a Pilisi Parkerdő tulajdonában lévő területen, akkor hívja a megadott telefonszámot, az erdő és a különleges futó és tornapálya állapota finoman fogalmazva sem ideális. Ezt igazolja az is, hogy a közel húsz állomásból álló, egyedi erdei tornapályán, – ahol minden állomáson más és más, az információs táblán ismertetett feladatot kell/kellett végrehajtaniuk a mozogni vágyóknak – szinte az összes megállási pont tönkre van téve valamilyen formában. És akkor a másik szintén nagy problémáról, a szemetelésről nem is beszéltünk. Pedig arról is van mit, bár a helyzet különböző remek kezdeményezéseknek köszönhetően javult az elmúlt évekhez képest. Szemétkörkép.

2ddbf908-69bd-4099-9c68-e39793d60ad4
Fotó: A Kiserdőben található erdei tornapálya egyik tönkretett állomása a 19-ből

A Kiserdőben bár még mindig viszonylag sok a szemét, a fent már beharangozott pozitív kezdeményezésnek köszönhetően immáron mindenképp jobb a helyzet a szemétfronton, mint korábban. Az egyik ilyen civil akció kicsit több, mint egy éve zajlott le,  egészen pontosan 2015. március 28-án. A Kiserdő, Határ út és a Gyáli út kereszteződése felé eső részét megtisztító, egyébként szemmel is jól lemérhető pozitív eredményt hozó kezdeményezés kapcsán az ötletgazda, Mach Péter akkor a következőket írta a blogján a Kiserdővel kapcsolatban;

“A Kiserdő bár Ferencvárosban található, valójában Senki Földjének számít. Szemét, szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép. Patkányok ugráltak elő a szeméthalmok közül, a kommunális hulladék keveredik a vállalatok illegális lerakatával. Van aki a szelektíven gyűjtött pillepalackokat helyezi itt el, van aki a megunt ágyát. A helyzet abszurditását jellemzi, hogy a kidobott hűtőt a lomisok már ki is bontották fémpáncéljából, azt elvitték, a bele pedig maradt az erdősávban. “

Az akkori állapotokról sajnos nem tudok nyilatkozni, de az mindenképp elmondható a mostani helyzet kapcsán, hogy a fent vázolt kép ma már az erdő egyik részén sem áll fent. Szemét azonban még mindig van. Ennek megszüntetése céljából pedig, magánakció keretében szemeteskukára keresztelt papírdobozok találhatóak meg, az 52-es villamos vonalának egy része mellett elterülő erdőben, kéretik használni azokat! Köszönet érte!

95c45cbf-049f-4e07-adce-3d1c4a64961e
Fotö: Szemetelés nyomai a Kiserdő közepén

A másik,  még 2014-ben lezajlott eseményen pedig a TeSzedd önkéntességre épülő szemétgyűjtő akció keretében szedtek össze tekintélyes mennyiségű szemetet a Gundel Szakiskola diákjai és  tanárai – az eseményről itt az oldalon is olvashattál akkoriban, Takarítás a Kiserdőben címmel. Összességében tehát elmondható, hogy bár vannak pozitív jelek, még van hova fejlődni a Kiserdő teljes megtisztításának folyamatában. Erről tanúskodik a következő kép is, amely a Kiserdő, Fővárosi Vízművek erdei telephelye felé vezető úton készült. Érdekesség, hogy a telephely gépháza, a nemrég, április 11-én születésnapos József Attiláról van elnevezve. A vízművek telephelye mellett egyébként szintén a Kiserdőben található a Mátrai Szeretetszolgálat Dél-Pesti központja, valamint közvetlen közelében található az új, CAF villamosoknak is otthont adó Száva kocsiszín. A fentiek mellett egyébként még a Kiserdőben forgatták a Hattyúdal című filmet, illetve itt található az Illatos árok egy szakasza is. De erről majd később, részletesen is szólunk. Előtte azonban ugorjunk vissza pár évet az időben, addig amikor a mára leamortizált futópálya még csak egy halovány elképzelés volt.

DSC01106
Fotó: Az erdei sétaútvonalat, két oldalt szemétkupacok szegélyezik

2008-at írtunk, amikor felmerült az erdei tornapálya ötlete a Kiserdőben. Szerencsére akad is egy cikk az említett évből, ami bizony jól szemlélteti a pusztítást, ami azóta végbe ment a Kiserdőben. Hiszen tíz év sem kellett, hogy az akkori nagy tervekből mára csak romok maradjanak. Az egészen pontosan 2008 januárjában – tehát mindössze nyolc éve –  publikált cikk ugyanis arról ír, hogy mire beköszönt a tavasz megszépülhet a Kiserdő céges felajánlások és az önkormányzat segítségével. Majd a cikkben a következő, kis változtatásokkal ma is helytálló rész következik;

“A kiserdőben a hetvenes évek táján létezett egy erdei tornapálya, amit az helyiek építettek társadalmi munkában, de a rendszerváltás után nem törődtek vele, ezért a fa elemek elkorhadtak, az erdőben pedig egyre többen raktak le illegális hulladékot.” – szól az aktuális cikkrészlet, amelynek a címe; Tavaszra megszépülhet a Kiserdő…

e84be5ac-4657-4a7a-b1a0-a24f2c499c94
Fotó: Amiért nem sok jót mesél a Kiserdő mostanában

Ahogy fent linkelt írásban olvasható, az akkori tervek szerint a mára lepusztult erdei futóút, illetve tornapálya a túlterhelt lakótelepi sportpályák feladatát egészítette volna ki, ahol alig férnek el a futni vágyók. De ezen kívül a kezdeti tervek szerint az erdei futópálya, a napközisek iskolai táboroztatását is hivatott lett volna segíteni nyaranta, valamint például a helyi iskolákban tartott testnevelés órák közül is el lehetett volna tölteni itt néhányat. Azonban hiába állt kezdetben 12 kerületi cég az ügy mellé, összesen csaknem 7 és félmillió forint támogatást biztosítva, illetve hiába volt benne a kezdeti elképzelésekben, hogy a Kiserdő biztonságát majd külön parkőrség felügyeli, az egykor nagy lelkesedéssel beharangozott erdei tornapálya mára szinte teljesen használhatatlan. Ennek pedig egyértelmű és érthető következménye, hogy valószínűleg a legtöbb iskolai osztály, illetve futni vágyó inkább a Nyúldombot választja mozgásának helyszínéül. Bizony, kellett volna az a parkőrség…

10f3b5b5-ebb9-4106-a98f-01d9a63cdda8
Fotó: Összefirkált tábla az egykor szebb napokat megélő erdei tornapályán

Na, de lépjünk is tovább, hiszen ahogy a cikk elején olvashatták, a Kiserdő nemcsak a fent tárgyalt, nem túl szívderítő dolgokról szeret mesélni, hanem szívesen beszél másról is. Például a közvetlenül mellette lévő Illatos árokról is. Az Illatos-árok az 1800-as években, a Pest környéki talajvizek, majd az ipartelepek kiépülése után szennyvizek elvezetésére épült csatorna. Az akár a Duna mellékfolyójaként is tekinthető vízfolyás az egykori vegyiművek telephelye mellett folyik a Soroksári Duna felé, ami az Illatos úti telephely kapcsán kirobbant ügy alatt, ha csak rövid ideig is, de a figyelem középpontjába került, mert nyolc, különböző méreganyagot találtak az árokban. Persze a mára több ponton is befedett Illatos árok egyébként sem volt a tisztasága mintapéldánya. Ott jártamkor az árok Illatos út felőli szakasza felé a pelenkától kezdve, a háztartási edényen át, mindenféle hulladék együtt úszott a  kis vízben, amibe a kacsákon kívül senki más nem merészkedne be.

859d7d57-8a0d-4d29-a064-650c9689bfae
Fotó: A szeméttel teli Illatos-árok, háttérben a lakóteleppel és az árok feletti kis híddal

Végezetül pedig érdemes még pár szót ejteni arról is, hogy a Kiserdőben forgatták Keleti Márton 1963-ban bemutatott Hattyúdal című filmjét is, amelyet bizonyára sokan ismernek az Olvasók közül és amelyben elhangzik az ismert betétdal, a Villa Negra románca – “A Villa Negra nem apácazárda, A Villa Negra nem fényes lokál ” – És, hogy miért tartozik ez az egész a Kiserdőhöz? A válasz egyszerű, ugyanis a film egyes jeleneteit a Kiserdőben forgatták. Például a Kiserdőben volt a film egyik fontos helyszínéül szolgáló Villa Negra nevű faviskó is. Ebben az erdei menedékben lakott a film főszereplője Tamburás és bandája, akik a film végére feladják céltalan és csavargó életmódjukat és megtalálják valahol a helyüket a megváltozott nagyvilágban. Egyedül Tamburás nem tud alkalmaszkodni az akkor már épülő József Attila-lakótelep által is diktált új világhoz, akiben a film végére tudatosul végleg, hogy az általa annyira szeretett régi világnak végérvényesen vége. Mondjuk a fentieknek ellentmond, hogy a Kiserdőben ma  is élnek emberek egy Fapuma nevű tákolmányban, amely  talán a 21. századi Villa Negra. A lenti képen az egyedi lakóhely, valamint a nyáron, Dragomán György könyvéből  a Kiserdőben is forgatott, The White King című film erdőben maradt díszlete látható.

Egyébként a József Attila-lakótelephez több szálon is kötődő Hattyúdal című alkotást már egy ideje a József Attila színházban is játszák, több neves színész közreműködésével és a Republic zenekar dalaival. Érdekesség, hogy az egyébként hangulatos darab díszletében feltűnnek régi képek a József  Attila-lakótelepről, általában  a fortepan. hu oldal jóvoltából.

fd2c09eb-e1d7-4867-9000-599952f124d2
Fotó: A Villa negra nem apácazárda, A Villa Negra nem fényes lokál

A végére pedig még egy érdekesség. Ahogy az egész lakótelepen mindenfelé, úgy a Kiserdőben illetve a környékén is vannak elrejtve különböző csomagok, vagy akár szavak a geocaching nevű játékos kezdeményezés keretében. Ha érdekli, a bemásolt linken utána tud nézni, hogy mi is ez, és akár ennek apropóján el is látogathat a Kiserdőbe, hogy saját szemével meggyőződjön az ottani állapotokról, hogy meglássa, hogy miről beszélünk akkor, amikor azt mondjuk, hogy az ember tönketeszi az egyetlen saját menedékhelyét a nagyvilág zajával szemben, amikor eléri, hogy miként a nagyvilágban úgy már az erdőben is ott  legyenek a mindennapi problémák, a rongálás és a szemét. Egyszóval tehát a saját szemével is meggyőzödhet  a  kedves Olvasó, hogy  miről is beszélünk akkor, amikor azt írjuk, hogy; Nem sok jót mesél a Kiserdő mostanában.