Amikor még villamosok jártak az Üllői úton

Lassan egy éve, hogy a Budapesti Közlekedési Központ társadalmi egyeztetést hirdetett a József Attila-lakótelepen közlekedő 181-es autóbusz meghosszabbított útvonalon való közlekedésének ügyében. Azóta további egyeztetések folynak a beérkezett észrevételek alapján – olvasható a BKK honlapján. Feltehetnénk a kérdés, hogy mi tart ennyi ideig, de mivel a választ valószínűleg soha nem tudjuk meg, így inkább egy kis múltidézésre invitáljuk az Olvasót a József Attila-lakótelepet érintő tömeközlekedéssel kapcsolatban. A cikkben többek között szót ejtünk a metró előtti időkben az Üllői úton közlekedő 50-es és 42-es villamosokról is. Jegyeket a lyukasztóba, indul a múltidéző járat!

A múltidéző járat első állomása a 39-es busz! Kérjük, az indításjelző megszólalása után már ne kísérelje meg a le- és felszállást, mert balesetveszélyes!

A lakótelep tömegközlekedésének történetét érdemes a 39-es busz bemutatásával kezdeni, hiszen a lakótelep építésekor ez volt az egyetlen buszjárat, amivel be lehetett utazni a belvárosba. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a 39-es busz az akkor még működő, és megszűnéséig több buszjárat végállomásaként is szolgáló Lobogó utcai autóbuszállomástól egészen a hegyvidéki Dániel úti végállomásig közlekedett, érintve a Margit hidat, a Moszkva teret, vagy épp a Bajcsy-Zsilinszky utat is.

3dbe7326-d3b4-42ac-b946-e3cd6568ef67
A 39-es jelzésű, Ikarus 620 típusú járat pihen a Lobogó utcai autóbuszvégállomáson. Forrás: Fortepan.hu

A fenti képen is látható Ikarus 620-as járműből több  eltérő számozású busz is közlekedett a lakótelep környékén. Rossz hír viszont, hogy az egyedi stílusú és sokak szívének igencsak kedves típusból napjainkra már csak néhány darab maradt emlékként az országban, hiszen a nagy részét már leselejtezték. A lakótelepiek első buszaként szolgáló Ikarust 1958-ban kezdték gyártani a hazánkban, azon belül is elsősorban a székesfehérvári és mátyásföldi Ikarus gyárban, ahonnan aztán a világ több pontjára is eljutottak a korszak igencsak egyedülálló buszai. A gyárból kikerülve a 620-as Ikarusok 1959-ben már meg is jelentek az utakon, hogy aztán egészen a forgalomból való kivonásukig szállíthassák például a lakótelepen élőket is. A sok mai felnőtt gyermekkorának szerves részét képező kisbusz forgalomból való kivonásában és eltűnésében valószínűleg nagy szerepet játszott, hogy viszonylag kevés utast tudott csak befogadni. Ennek köszönhetően pedig akkoriban a kis “hathuszasok” – főleg a forgalmas szakaszokon – szinte mindig tömve voltak utasokkal. A buszok zsúfoltsága miatt pedig új és nagyobb buszokra volt szükség. Ekkor került képbe a gyártásában rekordokat döntögető – körülbelül 60 ezer legyártott buszról szólnak az akkori adatok – és ma is több vonalon közlekedő 280-as Ikarus. A teljes képhez még hozzátartozik az is, hogy a fent említett 620-as és a 280-as mellett járt még a lakótelepen Ikarus 180-as és 60-as típusú busz is.

hampage
Korabeli fotó a lakótelepet érintő tömegközlekedésről. Forrás: hampage.hu

Visszatérve a 39-es busz történetéhez, amikor a tárgyalt busz a lakótelepről a Lobogó utcai végállomásról indulva közlekedett, 48 perces menetidővel érte el a Dániel utcai végállomását. Ez pedig a leghosszabb menetidőnek számított az összes, akkoriban Budapest utcáin közlekedő autóbusz menetideje közül. Érdekesség, hogy a hosszú menetideje miatt a 39-es járatot nevezték városnéző- és mozijáratnak is, mivel szinte bejárta az egész várost és közben 15 mozit is érintett. A buszt aztán az 1970-es évek elején – ekkor már épült a metró Deák Ferenc tér és Nagyvárad tér között – megszüntették, helyét pedig a metró első szakaszának átadásig a már említett Lobogó utcai autóbuszvégállomástól a Deák tér közelében lévő Madách térig közlekededő 81-es autóbusz vette át. A később piros és fekete számozással is közlekedő 81-es busz – a 39-es mellett – az 1964-ben indított, de csak hétköznapokon a reggeli és délutáni csúcsidőben járó „J” busz utódaként állt forgalomba az akkoriban igen színes lakótelepi közlekedés részeként . Erről majd részletesebben is szólunk később. Végezetül pedig meg kell említeni azt is, hogy napjainkban 39-es számmal a Batthány tér és a Goldmark Károly utca között közlekedik autóbusz.

A következő megálló a 89-es busz, leszállási szándékát kérem idejében jelezze!

Múltidéző nosztalgiajáratunk útját tovább folytatva következzen egy olyan busz, aminek az interneten fellelhető információk alapján először 89-es majd 89/A  jelzésű járata is közlekedett a József Attila-lakótelepen. Bár a fent említett járat egyik változata sem volt szerves része az akkori lakótelepet érintő tömegközlekedésnek, múltidéző járatunk útvonalának azonban mégis mindenképp része kell, hogy legyen! Már csak azért is, mert a 89-es és 89/A jelzésű autóbusz napjainkban már nem közlekedik Budapest útvonalain.

fortepan
Ikarus 620-as típusú, 89-es autóbusz az Aszódi úti végállomáson Forrás: Fortepan.hu

Ahogy arra a fenti képről már lehet következtetni, a 89-es busz egyik végállomása, a mára a lakótelepünk környékének egyetlen, buszsofőröknek fenntartott pihenőhellyel felszerelt autóbuszvégállomása, az Aszódi úti megálló volt – ma a 181 -es busz végállomása. A 89-es járat 1964-ben tehát nagyjából a lakótelep építésének első üteme alatt kezdett el járni a már említett Aszódi úttól az első kerületi Naphegy térig. Tehát, bár pontos információt nem találtam a busz menetidejéről, az mindenképp elmondható, hogy a 89-es, a korábban már bemutatott 39-es buszhoz hasonlóan nagy utat járt be az Aszódi útról indulva a lakótelepünk érintésével a messzi budai kerületig. A 89-es busz egészen 1977 január elsejéig közlekedett a megszokott útján, amikor hosszú útvonalát feldarabolták. A Rákóczi úton a 78-as, a józsefvárosi részen a 89-es, a ferencvárosi szakaszon pedig a 89/A jelzésű busz járt tovább az akkori az átalakításoknak köszönhetően. Utóbbi – tehát az akkoriban a lakótelepünkön is áthaladó 89/A – 1980-ban, míg a 89-es 1994-ben szűnt meg. Helyüket pedig a 81-es, illetve a 99-es buszok vették át – olvasható az Indóház, ma már nem létező autóbuszjáratokkal foglalkozó írásában.  Érdekesség, hogy a cikkben már láthatunk 89-es jelzéssel közlekedő, akkoriban még újdonságnak számító 280-as Ikarust is. Ellentétben a lenti képpel, ahol még a kis befogadóképességű 620-as áll meg az akkor már épülő lakótelepen.

fortepan
A 89-es autóbusz áll az épülő József Attila-lakótelepen, előtte a buszsofőr. Forrás: Fortepan.hu

Bár bizonyára az olvasó is tisztában van vele,  mindenképp meg kell említeni, hogy a cikkben tárgyalt tömegközlekedési eszközök útvonalának változásaiban nagy szerepet játszott a metró – elsősorban a 3-asra gondolunk, de a 2-es metró szerepe is közrejátszott – építésének folyamata. Hiszen, amikor az első ütemben, a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között elkészült a 3-as metróvonal és elindultak a ma is közlekedő metrókocsik, az akkori vezetőség, úgy gondolta, hogy ahol metró van, azon a szakaszon már nincs szükség felszíni tömegközlekedésre. Ennek köszönhetően pedig az Üllői úton keresztül a belvárosba közlekedő, lakótelepünket is érintő busz- és villamosjáratok első ütemben csak a Nagyvárad térig, majd később az 1980-as évek elején a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest végállomás közötti metrószakasz átadásakor már teljesen más szakaszon közlekedtek, útvonaluk átalakult, vagy éppen teljesen megszűnt. A metró építésének köszönhetően tűntek el a villamossínek is az Üllői útról. Erre az egyébként vitatható döntésre emlékezvén múltidéző nosztalgiajáratunk útját most kötött pályán folytatjuk tovább egy darabig. Következnek a villamosok!

A következő megálló a 42-es villamos! A villamos a megállóba érkezik, a sínek mellett kérem vigyázzanak!

A kötött pályára áttérve az illem úgy kívánja, hogy a 42-essel kezdjük a villamosok bemutatását, hiszen a lakótelep közlekedésében talán ez a villamosvonal volt a legjelentősebb. Persze ez többek között az 50-es, az 51-es vagy akár a 13-as villamos jelentőségéből semmit sem von le, hiszen valószínűleg mindegyik villamosra hasonlóan sokan szálltak fel az akkor a lakótelepen élők közül. Mint ahogy szintén leszállnak az emberek a lenti képen az Üllői út melletti villamosmegállóban is. A háttérben a Népliget több mint száz éves múltra visszatekintő víztornya látszik, amely régen a környéken épült tisztviselőtelepet látta el vízzel, azonban már az 50-es évek óta nem üzemel.

3233-23-VIII-1976 (1)
A 42-es villamos áll a Népligetnél, háttérben a posta épülete. Forrás: hampage.hu

A 42 -es villamos bemutatása előtt a teljesség igénye miatt meg kell említeni, hogy bizony a József Attila-lakótelep – illetve Üllői úti-lakótelep – megépülése előtt a Mária Valéria-telep idejében is létezett villamosközlekedés az Üllői úton. Hiszen már ekkor a Kosztolányi Dezsőt is megihlető Üllői úti fák mellett haladt el az 50-es, az 52-es, vagy épp a 43-as villamos is. Ezek közül egyedül a 43-as járat nem tudta már megvárni a lakótelep első lakóit, hiszen helyére a 60-as évek elején a 42-es lépett.

Ezért most emlékezzünk meg a 43-as számú járatról egy bekezdés erejéig! A villamos az 56-os forradalomat megelőző, illetve azt követő években közlekedett az akkor még születőben lévő lakótelep mellett Kispestről a Kilián laktanyáig – Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződése, IX. kerületi sarok. A lakótelepünk közelében lévő Wekerle-telepen élők által valószínűleg jól ismert villamosjárat közlekedett például többek között az 56-os forradalom előzményei alatt, vagy épp pont nem közlekedett az 50-es években létező szénszünetek idején – ilyenkor csak délelőtt 11-ig jártak a villamosok.  Lakótelepi oldal lévén nem szeretnék nagyon messzire kanyarodni a lakóteleptől és annak történelmétől, de ha már szóltunk az 56-os forradalomról, akkor meg kell említeni, hogy a 43-as járatnak – az akkor már közlekedő 50-es és 52-es villamos mellett – ott lehetne a helye a korabeli forradalmi beszámolókban is. Hiszen a külvárosból csak az említett járatokkal lehetett bejutni akkoriban az események központjába és éppen ezért könnyen lehet, hogy néhány forradalmár ezen utazott be Kispestről az események közepébe.

Mondjuk arra azért érdemes volt figyelnie az akkor a lakótelepünk helyén lévő Mária Valéria- telep mellett is elhaladó villamoson utazóknak az 56-os események idején, hogy még hazajussanak valamelyik utolsó járattal, hiszen a forradalom kitörésekor már nem jártak a villamosok, és aki lemaradt, kimaradt, és sétálhatott hazáig Kispestre. Persze csak akkor, ha nem várta ki az események végét. A lenti képen egy remek fotót láthatunk az Üllői útról még a metró átadása előtti időből. Érdemes megfigyelni a képen, hogy akkoriban mennyire más volt a manapság autókkal agyonzsúfolt Üllői út.

ulloi2a
A képen látható a 42-es, a 43-as és az 50-es villamos vonala is felülnézetből. Forrás: hampage.hu

Mielőtt azonban visszatérnénk a 42-es villamoshoz, még pár mondat erejéig érdemes leragadni a 43-as társánál. Az interneten fellelhető információk szerint, a lakótelepet 1957-ben kezdték el építeni, így az itt lakók még nem igazán láthatták – pár kivételtől eltekitve -, de a lakótelep mellett járt még az úgynevezett 1000-es típusú villamosból a fent tárgyalt 43-as vonalán. Tudják, ez az a villamos, aminek lehetett, sőt szinte kellett utazni az ütközőjén, nem volt ajtaja, – előtérből külön ajtó nyílt az utastérbe – amit, télen kabátban vezetett a vezető, és aminek lépcsőjén is utaztak általában fürtökben lógva az emberek. Ennek az egyedi tömegközlekedési élményt nyújtó járatnak a helyére érkezett az 50-es évek legvégére a szintén korszakos 42-es UV villamos. A rövid kitérő után most már tényleg ezzel folytatjuk!

hampage.hu
A 42-es villamos az Üllői út- Pöttyös utca kereszteződésénél található megállóban Forrás:hampage.hu

A villamos több útvonalon is közlekedett a korábban már említett metróépítések miatt. A 42-es első és egyben a leghosszabb útvonala 1959-től a XVIII. kerületi Tóth Árpád utca és a Móricz Zsigmond körtér között húzódott. Ekkor a M3-as metró mellett a M2-es metró is belépett a képbe, hiszen 1970-es átadásával a vonal belvárosi végállomása a Madách térre módosult. Hogy  később aztán az M3-as metró 1976-os átadásával a villamos már csak a Nagyvárad térig járhasson. Nagyjából ebben az időben a 42A jelzésű, Nagyvárad tér és Tóth Árpád utca között közlekedő betétjárat megszűnt.  A Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti metróvonal 1980-as átadásával a 42-es villamos eltűnt a lakótelepről, illetve annak széléről. A lakótelep mellett, az Üllői út két oldalán húzódó síneket felszedték az Üllői mentén, a lakótelepiek számára kialakított több megálló lebontásra került, a 42-es villamos végállomása pedig átkerült a Határ útra. Azóta is innen indulnak útjukra a 42-es hannoveri villamosok egészen a Tulipán utcáig. De ha már a Határ útnál tartunk, innen indulnak manapság az 50-es villamosok is, amelyek szintén az Üllői úton közlekedtek és vitték a lakótelepieket kívánságuk szerint a pár forintért megváltott jegyükért cserébe. Ennek a járatnak a bemutatása következik most.

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! A következő megálló az 50-es villamos!

Mára szinte minden nyoma eltűnt a régen a lakótelepünket érintő mozgalmas tömegközlekedési életnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ember ma már felkapja a fejét, ha az Üllői úton buszt lát közlekedni fényes nappal. Menetrend szerint közlekedő járat ugyanis csak akkor halad el a lakótelep mellett – az éjszakai és a nap végén a Dél -pesti Autóbuszgarázsba tartó 181-es, vagy 281-es buszokon kívül – ha épp nem jár az M3-as metró, amelyre bizony manapság ráférne egy tehermentesítő villamosjárat, hiszen ha épp dugó van az Üllői úton, hiába a pótlóbusz. Az előzőleg felvetett kérdés pedig méginkább aktuális most, amikor a tavasszal esedékes M3-as metró felújításának ideje alatt a  szebb napokat is látott BKK pótlóbuszokkal oldaná meg a tömegközlekedést az Üllői úti csúcsforgalomban. Tehát ezekben a lakótelepünk életében megváltozott tömegközlekedési szokásokat hozó időkben eléggé meglepő a következő, a József Attila-lakótelep régi tömegközlekedését bemutató fotó. A  képen elsősorban a régi villamosközlekedés vehető ki rendkívül szemléletesen, de akár alkalmas arra is, hogy összevessük az akkorit a mai állapotokkal, és csodálkozzunk egy nagyot.

Ulloi1
A képen a régi 42-es, az 50-es, 51-es, az 52- es, valamint a 13-as villamos vonala. Forrás: hampage.hu

De akkor nézzük, mit is kell tudni az 50-es villamosról! A villamos, bár szintén fontos tényező volt az akkor egyébként igencsak lényeges szerepet betöltő Üllői úti villamosközlekedésben,  mivel az 50-es csak a Nagyvárad térig járt, más utazóközönséget szólított meg. Persze ez a jelentőségéből semmit se von le, hiszen például, ahogy a villamosközlekedéssel kapcsolatos beszámolókból megtudtam, a 70-es években a lakótelepiek gyakran használták a tárgyalt villamost az akkor még vadiúj metró kiegészítésére – csakúgy, mint az akkor már szintén csak a Nagyvárad térig közlekedő 42-es vagy 52-es villamost. Ennek megfelelően, aki be akart menni a belvárosba, felszállt arra a villamosra, amelyik épp jött, aztán a metróval pedig elérte adott esetben például a Deák Ferenc téri úti célját.

Érdekes adalékként elmondható, hogy a tárgyalt időszakban egy nagy jegyreform is végbement a budapesti tömegközlekedési járatokon, aminek köszönhetően a József Attila-lakótelepről érkező utazók is az új rendszernek megfelelően váltották meg az utazáshoz szükséges jegyüket vagy bérletüket, hogy aztán felmutassák az akkoriban még létező villamosellenőrnek. Egyébként, ha már az ellenőröknél tartunk, az akkori időszakkal kapcsolatban az Olvasók közül szerintem sokak emlékezetében él, hogy a buszokon az ellenőrnek vagy kalauznak – kinek melyik tetszik – külön helye, pultja volt, és ha kellett onnan lépett elő, hogy kiszűrje a bliccelőket. De visszatérve a jegyreformhoz! Az egységes tarifarendszert 1966. július elsején vezették be a fővárosi tömegközlekedésben, tehát a legtöbb lakótelepi már ezt használta. De hogy mi is volt a reform? A változás gyakorlatilag annyit tett, hogy addig minden utas az utazás hossza és ideje alapján fizetett, míg 1966-tól csak vonaljegy és havibérlet volt, hasonlóan a mai rendszerhez. Hasonló, de egy dologban biztosan nem ugyanaz. Ez pedig az ár, ugyanis míg 1966-tól egészen 1985-ig 1 forint 50 fillér volt a vonaljegy, addig ma 350 forint – és akkor például még a mai és az akkori mozijegyek árának összevetéséről még nem is beszéltünk.

Lijn_50_Ecseri_ut
Két 50-es villamos egymás mellett. A képen jól láthatóak a metróépítés nyomai. Forrás: hampage.hu

Az 50-es villamosvonal története több mint száz éves múltra tekint vissza, hiszen a vonalat 1900-ban villamosították. A lakótelepünk építése előtt többféle végállomással is rendelkező, egyébként több, mint 10 kilométer hosszú útvonallal büszkélkedő járat, a József Attila-lakótelep felépültekor a Vecsési határtól – ma Pestszentlőrinc Béke tér – a Nagyvárad térig járt. Érdekesség, hogy ennek a járatnak is volt 50/A jelzéssel, kiegészítő jelleggel közlekedő villamosa. Az 50-es vonalon kijáró Ganz villamosok a Kőbánya-Kispestig átadott metróvonal beüzemelésekor átkerültek a Határ úti végállomásra,  és azóta is innen járnak ki az Üllői úton egészen Pestszentlőrincig, a valaha volt Üllői úti villamosközlekedés utolsó hírmondójaként.

Talán feltűnik az Olvasónak, hogy a cikk legtöbb képén  régi Ganz UV villamosok szerepelnek, és például Tátra villamosok nem, pedig ezek szintén a régi rendszer még most is látható villamosai. Nos, az ok, amiért ez a szintén különleges villamos nem jutott el a lakótelepiekhez – ma el kell sétálni a Népligethez az 1-es villamos megállójába – a forgalomba állásának dátuma. A cseh gyártású és fűthető – ez akkoriban újdonság volt – villamosok ugyanis pont a metró átadásának idején kerültek forgalomba, így a lakótelepre már nem juthattak el. Kivéve persze a 13-as villamost – és pár évig az 51-est -, amely közlekedett a metró átadása után is.  A lenti képen a József Attila-lakótelepre igyekvő utasok szállnak le az 50-es, zárt ajtók miatt a korábbi típusokhoz képest bliccelésre kevésbé alkalmas Ganz villamosról. A villamos megáll, utasok leszállnak és felszállnak, de aztán mindenki megy tovább a maga útján. A villamoshoz hasonlóan pedig mi sem állunk sokáig,  máris haladunk tovább. Egy újabb, a rendszerváltás előtt korszakos villamosnak számító járat jön, ami egy korosztálynak talán még a mai napig a “tizenhármas” villamos.

hampage
Az 50-es villamos a lakótelep melletti megállóban, háttérben a lakótelepi házak Forrás: hampage.hu

Következő megálló a 13-as villamos, távműködtetésű ajtó, az ajtónak támaszkodni tilos!

A 13-as villamos kapcsán talán a legfontosabb információ, hogy ez a villamosjárat elsősorban a mai, immáron új, CAF villamosokkal közlekedő 3-as villamos előfutárának nevezhető – hasonlóan a kétezres évek elején szintén a mai hármas vonalán közlekedő 63-as villamoshoz. A története során többféle útvonalon kanyargó, lakótelepünket már a kezdetek óta érintő villamos, 2001-ben került összevonásra a 63-as jelzésű társával, hogy utána immáron már 3-as jelzéssel szállíthassa a lakótelepen élőket. Teszi ezt egészen napjainkig, és valószínűleg még sokáig, hiszen hála az Európai Uniós támogatásoknak – ezt már tábla hirdeti a lakótelep Illatos úti felőli végén – a 3-as villamos felújított vonalon, Budapest legmodernebb spanyol import villamosaival szállítja az utasokat akár a Gubacsi úttól egészen a Mexikói útig, négy megállóban is érintve a József Attila-lakótelepet.

A lenti képen azonban még a 13-as villamos látható, annak is egészen pontosan az M3-as metró Nagyvárad tér és Deák Ferenc tér között történő építése miatt kettéosztott változata. Tudni kell ugyanis, hogy az akkoriban még az Örs vezér terétől Pesterzsébet Pacsirta telepig közlekedő 13-as villamosnak a fent említett kettéosztás, és később a X. kerületben történő átépítések miatt közlekedett 13/A és 13/B jelzéssel közlekedő járata is az akkoriban a fővárosban élők által jól ismert és megszokott 13-as mellett. A lenti képen is ez a sokak által elsősorban kőbányai villamosnak tartott és egész pontosan 1978-ban kettéosztott 13-as járat, Nagyvárad tér és Örs vezér tere között közlekedő változata látható – tehát ekkor a 42-es, és 50-es mellett újabb járat jelent meg az Üllői úton. A két teljesen külön részre osztott szakasz másik oldalán egyébként 13/A jelzéssel közlekedett villamos akkoriban az Üllői úti megállótól egészen a messzi Pacsirtatelepi végállomásig – ma a lakótelepünk Határ úti oldalán közlekedő 52-es villamos végállomása.

hampage
A 13-as villamos a Szent Ferenc plébánia templommal a háttérben. Forrás: villamosok.hu

A bevezető után továbblépve most röviden igyekszünk bemutatni a 13-as villamos igen változatos történetét. A járat teljes históriájáért egészen 1948-ig kell visszautaznunk az időben. Ekkor kapta meg először ugyanis tömegközlekedési jármű a napjainkban már gazdátlan 13-as számot. Ekkoriban ugyanis a Nagyvárad tér és az Ecseri út között 36/A  jelzéssel még az 1940-es évek elején gyártott Rába TS típusú busz járt. Ez a vonal kapta meg később a 13-as számot – olvasható a villamos történetét bemutató, egyébként igen színvonalas és a vonal történetével kapcsolatban minden egyes apró részletre kíváncsi Olvasók számára hasznos cikkben.

A kezdeti időszak után a következő fontos esemény a vonal történetében az 50-es években felmerülő villamosítási törekvések, amelynek következtében 1955. október 16-án átadták a forgalomnak az első 13-as villamosokat, illetve azoknak Mázsa tér – vagy akár Kőbánya alsó vasútállomás – és Üllői út közötti szakaszát, amelyen akkor még sorompó működött Kőbánya-Hizlalónál. Később aztán a következő lényeges lépés gyanánt az egymástól távol eső városrészek összekötése került napirendre – például Csepel Kőbánya és Zugló villamosvonallal való összekapcsolása.  Ennek kapcsán pedig logikus lépésként merült fel a kezdeti 13-as vonal meghosszabbítása. Az elképzelés később aztán a gyakorlatban is megjelent, hiszen 1959-ben már Kőbányáról, pár évre rá pedig már az Örs vezér teréről járt ki Pesterzsébetre -, akkor még csak a Nagy Sándor utcáig – a 13-as, amire talán akkor már fel is szálltak az első lakók a József Attila-lakótelepről. A 13-as villamos Pesterzsébet Pacsirtatelepig közlekedő változata 1975 októberében jött létre, amit egy rövid időszakra a villamos Közvágóhídig való közlekedése előzött meg. Majd aztán a 13-as villamost is elérte a lakótelep környékét érintő tömegközlekedést igencsak átrajzoló metróépítés, amely többek között a villamosvonal már említett kettéosztását is eredményezte.

A lenti képen a Szent-kereszt plébániatemplom mellett található megállóban áll a 13-as villamos – ma ugyanitt az új 3-as villamosokra szállhatnak fel a lakótelepről a közeli megállóba kisétáló emberek. A képen látható villamosok egyébként ekkor az Örs vezér terétől – egykor jelentős buszpályaudvarként üzemelt – Pesterzsébet Szabó telepig közlekedtek. Érdekesség, hogy ekkor – 1980-as évek – már megjelentek a kezdeményezések, miszerint a villamost a mai végállomására, a Gubacsi útra terelik.

Forrás: villamos.hu
Két 13-as villamos az Ecseri úti villamosmegállóban Forrás: villamosok.hu

Mint azt már Önök jól tudják, a 13-as villamos története a többi villamosvonallal ellentétben nem ért véget az M3-as metró lakótelepet érintő részének átadásával, hiszen az tovább közlekedett mára egyedüli villamosként a környéken. Igaz ekkoriban igencsak változékony volt a vonal közlekedése, elsősorban a vonal által érintett részeken – főleg Kőbányán – történő átalakulások miatt. 1980-ban például a következőképpen közlekedett a 13-as villamos; a 13-as az Örs vezér teréről a Pataki István térig – ma Szent László tér – a 13/A jelzésű a Nagyvárad tértől a Pacsirta telepig, míg a 13/B számozású villamos a Nagyvárad tér és a Mázsa tér között. És, hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet 1980-tól a 13/A vonala változott és új vonalon, Pesterzsébet Határ úttól Pacsirtatelepig közlekedett a környéken történő vágányépítések miatt. A további változtatások keretében a 13/B jelzésű járat megszűnt, és a 13-as végállomása Pesterzsébet helyett a Használtcikk piac lett. Az a piac, amely bár egy jó ideje már az M5-ös bevezetőjén található, egykor még a lakótelep mellett, a mai FKF – Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. – helyén működött, a Használtcikk piac elnevezés helyett inkább a sokak által jobban ismert Ecseri piac néven. Természetesen, amikor az 51-es vagy a 13-as egykori Használtcikk piac megállóját emlegetjük, akkor a mai M5-ös bevezetőjén található megállóra gondolunk.

Érdekes kontraszt, hogy miközben mi már az új alacsony padlós, ultramodern CAF villamosokra szállunk fel, egykor ilyen villamosok is jártak ugyanitt a lakótelep mellett. Javaslom, hogy legközelebb, amikor a hannoveri vagy az új spanyol 3-as villamosra felszállnak, gondoljanak ebbe bele, és mindjárt élvezetesebb lesz az utazással eltöltött idő.

4e724d01-526c-43df-82e5-172c6a9ffb76
A 13-as villamos halad el a József Attila-lakótelep szélén. Forrás: Budapest régi képeken

Továbblépve meg kell említeni, hogy 1980-ra újra egyféle 13-as villamos villamos járt, az Örs vezér terétől  a Használtcikk piacig. Érdekesség, hogy ekkor már a Kispesti kocsiszín bezárása miatt a lakótelepünk közvetlen közelében található Száva kocsiszín adta a környező vonalakon járó villamosokat, csakúgy, mint napjainkban. A továbbiakban ismét változások történtek a vonalon, aminek köszönhetően bár az Örs vezér terén lévő végállomás szinte végig létezett, a vonal másik oldalának végén több végállomás is üzemelt akkoriban. Működött utolsó megállóként a Közvágóhíd utca, a Határ út, Pesterzsébet Szabó telep, vagy épp a ma végállomásként üzemelő Gubacsi út is. Ezen ezen ponton érdemes megemlíteni, hogy bár néha nehezen követhetőnek tűnhet a 13-as villamos rengeteg átalakítással és útvonalváltozással kísért története, de mégis megérte a sok változás, hiszen enélkül mára nem alakultak volna ki a sokak által jól ismert külvárosi villamosvonalak.

Ezzel pedig lassan elérkeztünk a kétezres évekhez is, amikor kialakultak a mai állapotok. Először is létrejött az átszállás nélküli kapcsolat Zuglóval, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy immáron Gubacsi úttól megszakítás nélküli villamosvonal vezetett egészen a Mexikói útig. Igaz az ezredforduló legelején még két villamos járt a vonalon. A szakasz Örs vezér terétől Mexikói útig terjedő részén a korábban a lakótelepünket is érintő 42-es, 50-es, és 52-es villamos betétjárataként is közlekedő 63-as villamos közlekedett, míg az akkor már több plázának illetve bevásárlóközpontnak is otthont adó Örs vezér terétől a Gubacsi útig a 13-as járt. A villamos változatos történetének legutolsó fejezete pedig akkor érkezett el, amikor a 63-as villamos megszűnt, és egy éves Zuglóban való közlekedés után átadta a helyét az akkor már teljes vonalon közlekedő 3-as villamosnak, amely 2001 októbere óta viszi többek között a József Attila-lakótelep utasait. Teszi ezt immáron az új spanyol import villamosokkal, amelyek az addig a 3-as vonalán közlekedő hannoveri villamosok mellé érkeztek tavaly szeptemberben. A lakótelep mellett történő megjelenésükről pedig természetesen mi is beszámoltunk.

Érkezik az új 3-as villamos

A következő megálló az 52-es villamos, az ajtók a jobb oldalon nyílnak!

Mielőtt azonban tovább haladnánk és az 52-es villamos bemutatásával folytatnánk múltidéző járatunk útját, álljunk meg egy pillanatra! Hiszen  ezen a ponton, amikor kellőképpen sok információ van a mostanra már valószínűleg igencsak elfáradt Olvasó fejében, jól jöhet az 1978-ban kiadott budapesti közlekedési térkép, amely talán segíthet könnyebben tájékozódni az akkor tömegközlekedési viszonyok között. A legtöbb – az 1978 előtt megszűnő járatok már nincsenek rajta – lakótelep környékén közlekedő buszt és villamost  bemutató térképen jól látszik, hogy akkoriban mennyi különböző tömegközlekedési eszköz közül lehetett választani a lakótelep környékén. A térképen sok más érdekesség mellett érdekes megfigyelni a Vörös hadsereg útja elnevezést, ami az Üllői út nagyjából a Határ úttól kifelé eső szakaszának a neve volt az akkori rendszerben. A fővárosunkban manapság igen divatos és sok esetben nem a legszerencsésebb átnevezések egyébként a lakótelepünkön sem jelentettek újdonságot akkoriban. Elég csak arra gondolni például, hogy a ma Kőrösi Csoma Sándor  nevét viselő, a lakótelepünkön az Ifjúmunkás utca  13 szám alatt található általános iskolát régen Hámán Kató Általános Iskolának  hívták .

91e2a949-acb1-4e66-a641-6c659f80d8f6
Az 1978-as dátummal kiadott, az akkori budapesti tömegközlekedést bemutató térkép részlete

Az 52-es villamos a korábban bemutatott 42-es és 50-es hasonlóan szintén az Üllői úton közlekedett. Azonban míg két Üllői úti társa a XVIII. kerületből, addig az 52-es villamos Kispestről érkezett el a József Attila- lakótelep mellé. A 60-as években egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedő villamosról szóló első emlékekért egészen 1913-ig kell visszamenni az időben. Ekkor ugyanis az 52-es egy rövid ideig az Erzsébetfalva – Duna-part – Országház tér – Nagykörút – Erzsébetfalva útvonalon közlekedett. Az 1920-as évek elején aztán, bár elhaladt az akkori lakótelep helyén lévő terület mellett,  a  Hungária körúton és a Népszínház utcán keresztül a Rókus kórház megállóig közlekedett. Tette ezt a később Kispest villanytelepre átkeresztelt Kispest-forgalmi telep megállótól. Később egyébként ez a vonal megszűnt, és a villamos a Mária Terézia laktanyáig – ma a Corvin negyed környéke – járt a később is állandó útvonalául szolgáló Üllői úton végig. Fontos megemlíteni, hogy az 52-es villamosnak – a 13-as villamoshoz hasonlóan – szintén volt 52/A és 52/B jelzésű járata is. Sőt, 52É jelzéssel az ötvenes évek közepétől éjszakai járat is közlekedett, egészen a 3-as metró első szakaszának átadásáig.

Bár az 52-es útvonala még a lakótelepünk 60-as években való létrejöttéig még sokat változott,  az igazán lényeges információ az itt élőknek az volt, hogy az 52-es 1963-tól már egészen a Nyugati pályaudvarig bejárt. Később a metró építése miatt az 52-es villamos már csak a Kálvin térig járt, míg az akkoriban Madách térig bejáró 52/A jelzésű villamos eltűnt az Üllői útról. A további változások keretében a később szintén a megszüntetésre ítélt 52/B jelzésű villamos pedig a Kálvin tér és Nyugati pályaudvar között közlekedett tovább. Az 52-es villamos 1977. január 1-jén szűnt meg közlekedni a lakótelepünk mellett.

A villamos az Üllői útról való eltűnése után a Határ útra került át, és ma is innen jár ki Pesterzsébetre a Pacsirtatelepi végállomásáig. Érdekesség, hogy bár az Üllői úton valóban nem járt már több 52/A jelzésű villamosjárat, a 80-as évek elején a Határ útról indulva ismét forgalomba állt a Gubacsi útig közlekedve, egészen 1984-ig. Itt lehet megemlíteni, hogy miként az 52-es villamos történetében lényeges esemény a forradalom utáni években átadott Határ úti hurokvágány, úgy lényeges ez a napjaink külvárosi villamosközlekedésében is. A lenti képen egyébként az 50-es bal oldalán valószínűleg az épülő fradi pályát láthatjuk – a második változatot. Míg a kép és a villamos jobb oldalán az Állami Pénzverde látható a mai Groupama aréna közelében. És akkor elérkeztünk az utolsó villamos bemutatásához is, ez következik most!

A fent bemutatott 52-es villamos áll a mai Groupama aréna és a Népliget közelében. Forrás: hampage.hu

A következő megálló az 51-es villamos, kihajolni életveszélyes és tilos!

Tehát az utolsó bemutatásra kerülő villamos az 51-es, illetve az 51/A jelzéssel közlekedő társa. Először pedig jöjjön az 50/A számozású társánál hosszabb vonalon közlekedő 51-es villamos. Az igencsak színes és változatos vonalon közlekedő járat lakótelepiek számára legismertebb útvonala a klasszikus Nagyvárad tér – Pestszentszentlőrinc között kanyargó vonal. Az Üllői útról az akkor még Üllői úti lakótelep útvonala 1968-ból:

Nagyvárad tér, Könyves Kálmán krt., Ecseri út, Fuvar-telep, Épületelemgyár, Üllői úti lakótelep, Határ út, Gomb u., Cukrász u., Hunyadi u., Nagy Sándor u., Vörös Október u., Kilián buszgarázs, Használtcikk piac, Lajosmizsei vasút, Fogarasi út, Gyimes út (Tülök utca), Közdűlő út, Bivalyrét, Pestimre felső MÁV állomás, Arany János u., Fő u., Pestimre Vörösfény u.

Az útvonalat végignézve a mai Elvis Presley vagy Széll Kálmán térhez hasonló elnevezésekhez szokott szemnek furcsán ható Vörös Október utcán vagy a végállomásként üzemelő Vörösfény utcán kívűl a legszembetűnőbb érdekesség a Bivalyrét megálló. Nos, itt ha bivalyok nem is voltak az 51-es villamos vonala mellett található zöld területen, de lovak és gémeskút mindenképpen – erről árulkodnak a következő, 51-es villamost bemutató cikkben található képek is. A fent linkelt cikkben olvasható érdekesség, miszerint az 51-es vonala eredetileg nem a villamosnak készült. Hiszen az 51-es lakótelepünk mellett történő megjelenése előtt a vonal a Nagykőrösi út mellett húzódó Cséry-féle szemétszállító vasút – a lakótelepünk helyén lévő területtől párszáz méterre volt annó –  Ecseri út és Pestimre közti vonalát kötötte össze a Kőbányai Iparvasút homokbányai vonalával, mely Kőbányáról a Határ és az Ecseri út közti részre vezetett. Az óriási szeméthegyeket tároló Cséry-telep egyébként egykor – még a lakótelepünk megépülése előtt – Pestszentlőrincen működött. Az egykor külön vasúttal is rendelkező szeméttelep a mai formájában a fővárosi önkormányzat tulajdonában működik a József Attila-lakótelep Nagykőrösi úti végétől nem messze. És ha már úgyis elkalandoztunk egy kicsit a lakótelepünk egykori tömegközlekedésének történetétől, akkor folytassuk az utazás közé beiktatott rövid pihenőt, egy érdekes és igencsak egyedi korabeli fotóval az Ecseri útról.

hampage.hu
Pályafenntartó UV kocsi a mai Ecseri úti metróállomás közelében Forrás: http://hampage.hu/trams/ulloi/hatarutig.html

Nos, először is nézzük mi is látható a fenti képen! Az egyedi fotón, az éppen akkor épülő Ecseri úti metróállomás közvetlen közelében láthatunk egy villamosvonalakon ritkán feltűnő pályafenntartási UV szerelvényt a József Attila-lakótelep közvetlen közelében, a mai 181-es buszok megállója előtt. Az első ránézésre a rendszerváltás előtti idők korszakos és egyedi  megjelenésű, Muki becenévre hallgató teherkocsikkal könnyen összetéveszthető zöld mozdony mögött pedig ott magaslik a Posta épülete. Az az épület, amely a Szent-kereszt plébániatemplom, vagy épp a lakótelepünk széléről az ablakokból jól látható, Pest legmagasabb pontjaként számon tartott Száva torony mellett már évtizedek óta hozzájárul a József Attila-lakótelep környékének összképéhez.

A Posta tulajdonában álló épületről egyébként tudni kell, hogy az előző rendszerben, amikor egyébként a manapság az Ecseri úti metróaluljáróban tapasztalható állapotok elképzelhetetlenek lettek volna, munkásszállóként üzemelt, de ma már – sok egykor működő budapesti épülethez hasonlóan – üresen áll. Egyébként érdekes adalék lehet még a Posta épületének történetével kapcsolatban az is, hogy tőle nem messze, az Üllői út másik oldalán működött a Torony étterem és söröző, ahova valószínűleg sok munkás tért be a postától is ebédelni. Az igazi külvárosi, egyébként remek kis étterem pár éve zárt be, hogy átadja a helyét a már teljesen más vonalat képviselő Szederinda étkezdének. Végül pedig még azt is meg kell említeni, hogy a Posta épületének tetején még ott volt a főváros épületeiről mára szinte teljesen kikopó neonreklám is egy időben. Most azonban a rövid kitérő után térjünk vissza az 51-es villamos történetéhez! A folytatás előtt pedig melegítsünk be egy újabb korabeli fotóval!

hampage.hu
51-es villamos a lakótelepünk mellett található Szent-kereszt plébániatemplom oldalában található megállóban. Forrás: hampage.hu

A fenti képet jól szemügyre véve könnyen felismerhető az, azóta igen nagy változáson átmenő helyszín. A kép ugyanis az 1930-ban Fábián Gáspár tervei alapján neoromán stílusban épült, a cikkben már többször említett Szent-kereszt plébániatemplom melletti megállóban álló 51/A jelzésű villamost ábrázolja, amely mellett ott áll a 13-as számú áramszedős társa. Az 51-es villamos a fenti képen látható helyszínre a Nagyvárad tértől az Ecseri útig a szintén az Üllői úton közlekedő villamosokkal haladt, majd ráfordult az Ecseri útra és meg sem állt Pestszentlőrincig. Az 51-es villamos történetében egyébként túl sok útvonalváltozás például  a 13-as villamoshoz képest nem volt. Mindössze két alkalommal járt a klasszikusnak számító útvonalától eltérő úton az 51-es. Először a Nagyvárad tér átépítése miatt, majd később az Ecseri úti metrómegálló építésekor – ekkor csak az Üllői útig, hiszen a vágányokat elvágták. Ezen kívül azonban folyamatosan járta a jól megszokott, változatos tájakon vezető útját. Egészen a Nagyvárad tér és Kőbánya- Kispest közötti metróvonal átadásáig.  Ekkor ugyanis az 51-es már csak a mai M5-ös bevezetőjén – akkor még Nagykőrösi útnak hívták – található Használtcikk piactól járt Pestimre Vörös fény utca megállóig. De ez már az 51-es villamos történetének legvége, hiszen ezen a vonalon csak pár évet ért meg az akkor már a lakótelepről is eltűnő járat, hiszen 1983. július 10-én végleg megszűnt. Az egykor villamosok járta M5-ös bevezetőjének építése pedig kezdetét vette, hogy aztán a sínek felszedésével az autók tömkelege végleg elfeledtesse, hogy valamikor ott bizony villamos közlekedett. Egy sokak által ma is jól ismert helyszínen készült képpel megyünk tovább!

Az Epreserdő utcával párhuzamosan haladó villamosvonalon közlekedő 51-es villamos Forrás: hampage.hu

A József Attila-lakótelepet érintő tömegközlekedési eszközök bemutatásának villamosokkal foglalkozó részét az 51-es egykor közlekedő betétjáratainak bemutatásával fejezzük be. Az 51-es villamosnak két betétjárata közlekedett, 51/A és 51/B jelzéssel. A teljesség igénye miatt fontos elmondani, hogy mindkét járat többféle útvonalon is járt, de talán a legfontosabb útvonal az 51/A jelzésű járatnál a Nagyvárad tér-Használtcikk piac, míg az 51/B számozású villamosnál a Használtcikk piac Vörösfény utca volt. Fontos megjegyezni, hogy az M3-as metró Ecseri útnál való megjelenésekor mindkét betétjárat megszűnt, és csak az 51-es maradt. Az az 51-es, ami napjainkban a Mester utcától a XX. kerületi Nagy Sándor József utcáig közlekedik – 51/A jelzéssel is közlekedik ma villamos a Mester utcától a Ferencváros vasútállomásig. Ezzel pedig az öt részből álló, egykor a József Attila-lakótelep mellett kötött pályán közlekedő tömegközlekedési eszközöket bemutató részünk végére értünk, de nincs még vége. Hiszen a múltidéző járat utolsó állomása még hátra van. Ezúttal villamosról buszra szállunk át!

A következő megálló a 81-es busz,  saját biztonsága érdekében, kérjük mindig kapaszkodjon!

A buszok tárgyalását még a cikk elején a 39-es, a 89-es illetve a 89/A jelzésű tömegközlekedési járműveknél hagytuk abba. Nos, a két buszon kívül még közlekedett néhány busz a lakótelepen, ezek közül pedig a leglényegesebb a “J” busz utódjaként és a ma is járó 181-es elődjeként közlekedő 81-es busz, amelynek a végállomása a lenti képen látható Lobogó utcai megálló volt. Az egykor forgalmas buszvégállomás mai helyén, ha jól körülnézünk még láthatjuk a régi barna oszlopokat, amelyek a régi időkre emlékeztetnek. A manapság a 181-es autóbusz megállójaként szolgáló helyszínen egyébként egy régóta nem működő, Hami névre hallgató büfé – annak a helyén volt régen a sofőröknek fenntartott pihenő -,valamint egy iskolabusz megállóhely található.

DSC00598
A képen az egykor több busz végállomásaként szolgáló és külön pihenővel felszerelt Lobogó utcai megálló

A 81-es busz kezdetben a Madách térig, majd az M3-as metró első szakaszának átadása után csak a Nagyvárad térig járt, majd végül csak a József Attila- és az Aszódi úti- lakótelep környékén közlekedett. Érdekesség, hogy a busz a metró építése miatt többféle kerülőúton is közlekedett. Az egyik ilyen volt például, amikor a busz a Vajda Péter utcán járt, a népligeti felüljárót kikerülve – ma a metrópótlók és az éjszakai buszok is így járnak.

Mielőtt azonban áttérnénk a 81-es Üllői úti felszíni közlekedés megszűnése utáni történetére, egy újabb érdekes adalékkal bővítenénk a cikket. Ehhez pedig tudni kell, hogy manapság – aki próbált az Illatos útra vagy valamelyik Táblás utcai munkahelyre menni  a lakótelepről azt tudja – igencsak bonyolult eljutni a lakótelepről az egyébként pár száz méterre lévő Táblás utcába. Nos, ez a probléma a rendszerváltás előtt még nem merülhetett volna fel, hiszen piros 81-es jelzéssel, – a piros szín azt jelentette, hogy nem állt meg mindenhol – illetve egy rövid ideig 189-es jelzéssel közlekedő autóbusz is közlekedett a Táblás utcáig, a József Attila-lakótelepünkön áthaladva. A lenti képen látható 181-es mai útvonalának kialakulása előtt azonban még történt pár érdekesség. Mielőtt a múltidéző járatunk befutna a végállomásra, pár mondat erejéig még szólunk ezekről is!

9142c15c-1e38-40e4-8c5e-d68e5fae1fd4 (1)
A múltidéző nosztalgiajárathoz hasonlóan, a 181-es busz is a Távíró utcai végállomására tart.

Nos, a 81-es a metró megjelenése után a mostani rendszerrel ellentétben három különböző járat szolgálta ki a lakótelepen élőket, olvasható a Wikipédia 181-es busszal és annak elődjeivel foglalkozó szócikkében. A 81-es a Lobogó utca és Ecseri út között, a 181/A jelzésű busz az Aszódi út és Ecseri út között, a 181-es, pedig a József Attila-lakótelep és a Gyáli úti rendelőintézet között járt. Tehát jól látható, hogy ekkor még külön busz járt az Aszódi útra, ellentétben a mai állapotokkal, amikor azonos számmal rendelkező 181-es buszok közül kanyarodik ki az Aszódi útra az arra haladó járat. A már egy jó ideje létező, és a lakótelepen többek között az Ecseri úti metrónál is dupla megállókat – egymás mellett két helyen különböző helyen is fel lehet szállni 181-es jelzésű buszra – eredményező lépés hátterében valószínűleg költségmegtakarítási szempontok és a megváltozott utazási igények is szerepet játszottak.

Fontos még megjegyezni, hogy a rendszerváltás környékén a megszűnt Lobogó utcai autóbusz végállomás helyét átvette a Távíró utcai végállomás. Ennek az oka pedig abban keresendő, hogy 2000-ben megépült a Napfény utcai körforgalom és immár itt is meg tudott fordulni az akkor még 81-es busz. Így a Lobogó utcai egykori végállomás elvesztette régi funkcióját. A mai állapotok kialakulásának részeként pedig végül a régi 81-es jelzés is eltűnt. A számozás változásának okát pedig az akkoriban a budapesti közlekedést vezető személyek által kiadott új szabályozásában kell keresni. Eszerint pedig egy szám csak egy tömegközlekedés eszköz jelzése lehet, és mivel akkor már volt egy 81-es számozással közlekedő trolibusz Budapest utcáin, így kapóra jött az akkor még szabad 181-es szám használata. Ezzel pedig visszavonhatatlanul elérkeztünk a mai állapotokhoz. Lehet készülődni a leszálláshoz!

DSC00612
Az Aszódi úti végállomástól a Ferencvárosi rendelőintézethez járó 281-es jelzésű körjárat a Dési Huber utcában

2016 végállomás! Kérjük tisztelt utasainkat, hogy a megállás után szíveskedjenek elhagyni a múltidéző nosztalgiajáratot, és erre figyelmeztessék utastársaikat is!

A viszonylag hosszúra sikerült múltidéző túra tehát végre elérkezett a végállomásához. Mi megköszönjük, hogy velünk utaztak, az Olvasó pedig leszáll a járatról. Én viszont fennmaradok, és megyek még ki tudja hány kört. Egészen addig utazok majd- aki gondolja utazzon velem tovább –  ,amíg teljesen át nem érzem, amíg nem látom végre magam előtt az általam sajnos még nem láthatott egykori metró nélküli tömegközlekedés sajátos hangulatát. Egészen addig körözök majd képzeletben a nem létező múltidéző járaton, amíg egyszer csak végre a már sokat látott felnőtt embertársaimhoz hasonlóan fel nem kiálthatok sóhajtozva egy régi barát társaságában; “Te figyelj, és arra emlékszel, amikor még villamosok jártak az Üllői úton?”

A cikk borítóképét, a benne található egyedi fotók nagy részét, valamint az akkori közlekedési élettel kapcsolatos  sok fontos információt többek között a www.hampage.hu, és a villamosok.hu oldalakon találtam.