Látogatás a testvérlakótelepen

Elhagyva a József Attila-lakótelepet, felszállva a hármas metróra, majd a Népligettől a Közvágóhíd megállóig való villamosozás után, végül pedig a H6-os hévet – régebbi nevén Ráckevei hév – választva egy nagyjából fél órás utazást követően újra a József Attila-lakótelepre kerülhetünk. Nos, a hiba nem az Ön készülékében van, egyszerűen csak arról van szó, hogy Budapest határát éppen csak elhagyva, a hévvel a festői kilátást nyújtó Duna-hídon átrobogva, Szigetszentmiklósra érkezvén egy másik József Attila nevezetű lakótelepre érhetünk, ami nem mellesleg már nagyjából 60 éve létezik a ferencvárosi társa mellett. Ezt a lakótelepet neveztem én nagyvonalúan testvérlakótelepnek a címben. Természetesen erről szó sincs, már csak azért sem, mert a testvér szót leginkább városok esetében szokták használni és akkor sem a névrokonság jelölésére, hanem általában a határon átnyúló kulturális kapcsolatok jegyében kötött megállapodások kapcsán. Egy szó, mint száz, a következőkben, a már eddig is igen színes magyar nyelvet egy új kifejezéssel bővítve, a mi József Attila-lakótelepünk testvérlakótelepét, vagy ha valakinek úgy jobban tetszik névrokonát mutatjuk be, kitérve a József Attila-lakótelep név születésének régmúltba visszanyúló történetére is.

unnamed
József Attila szobor a róla elnevezett téren, a nevét viselő általános iskola előtt, a szigetszentmiklósi József Attila-lakótelepen

A szigetszentmiklósi lakótelepet a legtöbb internetes forrás, valamint maga a hévmegálló is, – ahol érdemes leszállni a megközelítéséhez – egyszerűen csak József Attila telepként nevezi. Erről azonban szó sincs, mivel több forrás által is alátámasztva egyértelműen egy lakótelepről van szó. Az egyik legnagyobb magyar költőről elnevezett lakótelepet a hévről leszállva egy rövid sétával érhetjük el az állomásépület oldala felé indulva. A lakóházak közé érve kisebb problémába ütközünk, ugyanis a lakótelep kezdete és vége – ellentétben az itteni állapotokkal – nincs kitáblázva. Így nem tehetünk mást, mint hogy az utcákra hagyatkozunk, amelyek segítségével viszonylag jól behatárolható a lakótelep. Négy utcát érdemes tehát figyelni, ha esetleg valaki a névrokon lakótelep meglátogatására szánja el magát. Ezek pedig a Gyári út, – amelynek az elnevezése nem véletlen, de erről majd később a lakótelep története kapcsán részletesen szólok – a Bajcsy Zsilinszky utca, a Jókai utca, és végül az Ifjúság utca, amelyek a négy égtájnak megfelelően kerítik körbe a József Attila-lakótelepet. A szigetszentmiklósi lakótelep a ferencvárosihoz képest területében ugyan különbözik, ugyanis jóval kisebb, azonban a rengeteg zöld területével és téglaházaival már hasonlít a pesti rokonára.

unnamed
A szigetszentmiklósi József Attila-lakótelep egyik parkja a sok közül

A Szigetszentmiklós ezen városrészén alapvetően – csakúgy, mint a legtöbb lakótelepen – látnivalók sokasága azért finoman fogalmazva sincs. Ehhez mérten nézzük, mi is található a névrokon városrészen. Nos, a lakótelep központi helyszíne a József Attila tér, ahol 1973 óta megtalálható, a Lisztes Ferenc keze munkájának nyomán elkészült József Attila szobor, illetve a költő nevét viselő alapfokú művészeti általános iskola, amely a lakótelep 50-es évekre visszanyúló építésekor is állt már. A lakótelep központi épületének nevezhető, tavaly felújított oktatási intézmény előtt nagy üres placc található, ami különféle kulturális rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A fent említetteken kívül van még egy óvoda, egy Nemzedékek Háza nevezetű intézmény, ami például kiállításoknak hivatott otthont adni, valamint vannak még parkok, játszóterek,  és természetesen különféle üzletek főleg a telep szélén. A testvérlakótelep mostani, barátságos arculatához egyébként hozzájárul egy tavalyi igen nagy volumenű, Híd a generációk között elnevezésű, Európai Uniós támogatással megvalósult felújítási program. Az erre emlékeztető, – egyébként kötelezően kihelyezendő – több kisebb, illetve az egyetlen nagyobb tábla, jelenleg az egyetlen olyan, a lakótelepen látható információ, amely bizonyítja, hogy a helyi József Attila-lakótelepen járunk éppen – lenti képen.

unnamed

De a jelenből egy kicsit még ugorjunk vissza a múltba. Ahogy az itteni József Attila-lakótelep történelméhez szorosan kapcsolódik a Mária Valéria telep, úgy tartozik  a szigetszentmiklósi névrokon megszületéséhez a Csepeli Autógyár története. Ha pedig már összehasonlításnál tartunk, engedjék meg, hogy megemlítsek egy érdekes történelmi adalékot a két lakóteleppel kapcsolatban. Bár sokaknak meglepő lehet, de a szigetszentmiklósi telepet előbb kezdték el építeni, és előbb kapta meg a József Attila-lakótelep nevet is, mint a budapesti társa. Így bármennyire is furcsa ezt leírni, de a mi József Attila-lakótelepünk csak a második volt a költőről elnevezett lakórészek sorában. Ugyanis, míg a mi József Attila lakótelepünk első ütemét csak 1957-ben kezdték építeni, addig a szigetszentmiklósit már 1950-ben a Csepel Autógyár beindulásával csaknem egyidőben elkezdték felépíteni, a gyártól körülbelül három kilométeres távolságra. Ennek köszönhetően 1955-ben már 13, 1964-ben pedig már 23 épülettömb állt a napjainkban néhány régi ház jóvoltából légópincékkel is rendelkező névrokon telepen. A lakótelep a nevét egyébként már 1955-ben megkapta, miután a szigetszentmiklósi tanács átvette a lakótelepet, az itteni 1960-as évi névadással szemben.

unnamed
Az épülő testvérlakótelep 1959-ben, háttérben a már említett iskolával Forrás: Miklósi Újság 2005 október Szerző: Vöő Imre

De ha már a névadásnál tartunk, erről sem árt néhány szót ejteni, ugyanis kis kutatással érdekes információkhoz juthatunk a két lakótelep elnevezésével kapcsolatban. A szigetszentmiklósi lakóteleppel kapcsolatban nem sikerült konkrét információhoz jutnom azzal kapcsolatban, hogy mért kapta végül a József Attila-lakótelep nevet. Viszont megtudtam, hogy a lakótelep életére olyannyira jelentős hatással volt a Csepeli Autógyár, hogy a telep első neve Autóváros volt, de csúfolták Ládavárosnak is akkoriban. Sőt, a lakótelep első lakásának kulcsát is egy gyári dolgozó vehette át a gyárigazgatótól. A munkások, főleg a vidéki dolgozók egyébként sem voltak ritkák ekkoriban a telepen, hiszen a kezdeti években, amikor a lakótelep még nem igazán volt élhető állapotában leginkább ők lakták a lakótelepet, már csak a gyárhoz való közelsége miatt is.

De térjünk át a mi József Attila-lakótelepünk nevének eredetére, ami helyi honlap révén nyilván jobban érdekli az Olvasót. Nos, ahogy már korábban, egy a lakótelep történelmével kapcsolatos érdekességeket is tartalmazó cikkben megemlítettük, Gönczi Ambrus – a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője – szavait tolmácsolva, a lakótelep egy a Magyar Nemzetben 1960 június 23-án megjelent felhívás után nyerte el a mai nevét az olvasók szavazati alapján. A rövid felhívás mindössze pár sort foglal el az akkoriban Hazafias Népfront lapjának nevezett Magyar Nemzet 15. évfolyamának 148. számának hatodik oldalának szélén a Napi krónika rovatban. Bár a lent olvasható szöveg már önmagában jól visszaadja az akkori korszak hangulatát, azért nem árt pár dolgot megemlíteni a tárgyalt lapszámból. Például a lap idézi természetesen Kádár János beszédét, amiben zárójelben jelzi, hogy éppen mikor hangzik fel a (taps). A már MTI tudósításokat is tartalmazó napilapban a lakótelepünk mai nevéről döntő felhívás a “hazánkba érkezett a Koszomol küldöttsége” című rövid hír felett olvasható közvetlenül.

unnamed (1)
Korabeli rövid felhívás a Magyar Nemzetben a Fővárosi Szabó Ervin helyben olvasható gyűjteményéből.

A pályázat végül, – főleg a szöveg elolvasása után –  meglepő módon a József Attila név győzelmét hozta. Érdekesség, hogy a harmadik helyen Pőcze Borbála, József Attila édesanyja végzett. Talán róla formázta a művész a fiáról elnevezett lakótelep Pöttyös utcai megállónál látható szobrát. Ezután pedig a korábban Mária Valéria telepnek, majd Üllői úti lakótelepnek hívott városrész, átvette a ma is használt József Attila-lakótelep elnevezését. Majd folyamatos fejlődésnek indult, csakúgy mint a szigetszentmiklósi testvére. Ennek megfelelően sorra nyíltak mindkét helyszínen a különböző lakosságot kiszolgáló egységek, persze Szigetszentmiklóson csak nyilván a lehetőségekhez mérten. A lakótelepünk kapcsán pedig senkinek nem kell bemutatni az Ezüst Sirály éttermet, a Pest-Buda mozit, az Attila presszót vagy akár a máig is itt működő tömegközlekedési eszközöket, lakótelepi intézményeket.

Lassan a cikk végéhez érve még néhány, a két lakótelepet érintő érdekesség erejéig ugorjunk vissza pár évet a történelemben. A Szigetszentmiklósi Helytörténelmi Gyűjtemény által rendelkezésemre bocsátott adatokból megtudtam, hogy 1965. és 70 között, egy nagyobb építkezési ütem idején, 169 KISZ és 113 szakszervezeti lakást bocsátottak a testvérlakótelep lakóinak rendelkezésére. Nos, az itteni állapotokról nincs pontos információm, de valószínűleg ide a lakótelepre is sokan költöztek hasonló módon akkoriban. Az utazás végéhez érve nem árt tudni, hogy a névrokon lakótelep életében, fejlődésében – csakúgy, mint a mi esetünkben Ferencváros története – Szigetszentmiklós története is szerepet játszott. Így meg kell említeni, hogy a város 1970. április elsején nagyközség lett, majd 1986. január elsejétől már városként tekinthetünk rá és lakótelepére. Illetve lakótelepeire, ugyanis mára már több lakótelep is megtalálható a városban.

Zárszóként pedig ajánlom mindenkinek, akinek van egy kis szabadideje és aktivitása egy rövid túrához, hogy látogassa meg a testvérlakótelepet Szigetszentmiklóson, – idő, kedv, vagy érdeklődés hiányában remélem a cikk elolvasása is elegendő –  hiszen a látogatás után, a lakótelepre visszaérkezvén biztosan máshogy tekint majd a táblára; Üdvözöljük a József Attila-lakótelepen.

unnamed