Nem középiskolás fokon

Több mint húsz éve, hogy egy főiskola színesíti a József Attila-lakótelep életét. Valószínűleg a legtöbb lakótelepen élő tudja, hogy itt, a lakhelye vonzáskörzetében van egy különleges oktatási intézmény. Gondolom néhányan már voltak is a főiskola termeiben, és  biztos vagyok benne, hogy korábban már sokan elsétáltak az épületek mellett. Valahogy azonban még sincs bennne a közbeszédben az a sok érdekes dolog, ami itt történik ezen a főiskolán. Persze ez valószínűleg buddhisták visszafogott, közszereplésre abszolút nem vágyó, leginkább egy bölcs ember csöndes hallgatásához hasonlítható mentalitásából fakad, azonban mégis úgy vélem érdemes beszélni arról, ami ezen a lakótelepi főiskolán történik, mert túlzás nélkül állíthatom, hogy van miről beszélni. Elég ha ízelítőnek csak azt említem meg, hogy októberben a főiskolán járt a thai nagykövetasszony. A következőkben tehát a magyarországi buddhizmus egyik jelentős intézményét, a lakótelepünkön a Börzsöny és a Csengettyű utcában megtalálható főiskolát mutatjuk be, egy friss és igencsak érdekes kulturális és vallási esemény kapcsán, ami nem mellesleg nyolc szerzetest is idevonzott a lakótelepre a messzi indiai-tibeti határon, a lenyűgöző szépségű Pangong tó közelében található kolostorból.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola  1991 októberében kezdte meg a működését, körülbelül száz hallgatóval, azonban akkor még nem  a József Attila-lakótelepen. A lakótelepre az általam megkérdezett könyvtáros szerint,  néhány évvel később, nagyjából az 1993-94-es évek környékén került az intézmény. Itt érdemes megjegyezni, hogy ebben a kezdeti időszakban tanított a főiskolán Laár András a L’art pour l’art társulat ismert humoristája. Valamint ha már az ismert személyiségeknél tartunk, akkor azt sem árt tudni, hogy szintén tartott órákat az intézményben a 2010-ben elhunyt Popper Péter is.  Mint megtudtam abban, hogy az intézmény vezetősége végül a több lehetőség közül a mostani székhelyét választotta, néhány egyéb indok mellett  nagy szerepet játszott a lakótelep szép, szimpatikus és zöld környezete is. A főiskola azonban nem csak élvezi a zöld lakótelepünk által biztosított kiváló környezetet hanem tesz is érte, hogy az megmaradjon, ugyanis a főiskola azon kívül, hogy hivatalosan is madárbarátnak tartja magát, napelemeket is elhelyezett a lenti képen látható Börzsöny utcai épülete tetején. gg

Ha a fent látható épület tetejénél tartunk, mindenképp érdemes szót ejteni arról a buddhizmus kultúrájában annyira nem járatos embernek esetleg ismeretlen építményről, ami a Börzsöny utcai főiskolai épület tetején látható. Nos, ez nem más, mint a buddhista építészeti kultúrában gyakran használt, úgynevezett sztúpa. Ezekről talán annyit érdemes tudni, hogy a legrégebbi buddhista vallási építményekként tartják számon, ami annyit jelent, hogy már több ezer évvel ezelőtt is épültek ilyenek. Azokban az országokban, amelyekben a buddhizmus három vallási irányzata közül bármelyik jelen van, rendkívül nagyszabású, és gyönyörű, az öreg kontinensen leginkább a díszes templomokhoz hasonlítható sztúpák épültek. Hazánkban összesen kevesebb, mint tíz sztúpa található de közüllük kiemelkedik a Zalaszántói Béke sztúpa. A hazai sztúpák közül nem mindegyik látogatható szabadon, viszont a lakótelepen bárki megnézheti, milyen is ez a jelentős vallási és történelmi hagyományokkal rendelkező építmény. Igaz, a keleti országok gyönyörű építményeihez képest kicsit visszafogottabb, de annál egyedibb változatban.

avato05
Forrás: napkapu.com

A főiskola tetejéről az intézmény belső tereiben történő dolgokra terelve a szót, az oktatással kapcsolatban nem árt tudni, hogy az iskola hallgatói alapvetően csak a buddhista tanító alapképzést választhatják, viszont később ezen a szakon belül van lehetőség  különböző szakirányokon tanulni. Ilyen az összehasonlító vallásbölcselet, amelynek keretében lehetőség van buddhizmuson kívül többek között például nyugati filozófiával is foglalkozni a buddhizmussal való összehasonlítás céljából. A másik szintén érdekes specializáció pedig a buddhista nyelvek elsajátítására indult szakirány. Volt. A nyelvoktatás, ugyanis az idei évtől határozatlan ideig szünetel a felsőoktatás átszervezésének köszönhetően. Ez igencsak nagy érvágást jelenthet az iskolának, ugyanis sok fiatal azon túl, hogy érdekli a buddhizmus, egy kézzel fogható és adott esetben egy állásinterjún felmutatható, közvetlen haszonra  is váltható tudást szeretne magának. Ez pedig a nyelvtanulási szakosodással lehetséges volt, ugyanis a diákok iskolai keretek között tanulhattak tibeti, kínai, indiai, vagy akár japán nyelvet. Bár az iskola reméli, hogy meg tudják oldani, a mostani tanrendbe valamilyen módon beépítve  a nyelvtanulást a diákok számra, de jelenleg ez  a szakirány hivatalosan, határozatlan ideig szünetel.

A főiskolára jelenleg nagyjából 300 hallgató jár, amelynek egy jelentős része levelező szakon tanul és a felnőtt iskolai hallgatók sem ritkák az intézményben. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola egyébként  államilag akkreditált és teljes mértékben elismert iskola az öreg kontinensen és mára több keleti intézményben is. Ahhoz  pedig, hogy valaki felvételt nyerjen a főiskolára, mindössze egy szóbeli vizsgát kell teljesítenie és megfelelés esetén már el is kezdheti tanulmányait, államilag támogatott képzésen abszolút díjmentesen. A gyakorlati dolgok tehát hasonlóak a többi hazai főiskolához. Az oktatási intézmény lényegét azonban talán a legjobban Cser Zoltán, a főiskola rektorhelyettese foglalta össze egy, az iskoláról készült riportban, ahol úgy fogalmazott, a cél a tan kapujának kinyitása, hogy hallgatók egy lehetséges szintig betekintést nyerhessenek ebbe az évszázados vallási kultúrába.

DSC01806

Még mindig az intézmény bemutatásánál maradva, érdemes megemlíteni, hogy a lakótelepi főiskolán működik az egyetlen magyar buddhista rádió, a Buddha FM, amely a mára már jelentősnek mondható magyar buddhista közösség első saját rádiója, amit a főiskola tanulói, tanárai működtetenek, töltenek meg tartalommal hétről-hétre. A rádió, ahogy a főiskola is fontosnak tartja, hogy egyenlő mértékben foglalkozzon buddhizmus mindhárom ágával különböző egyedi témákon keresztül. A Buddha FM  egyébként tavaly szeptember 22-én indult és jelenleg majdnem 3500 kedvelővel rendelkezik a legnépszerűbb közösségi oldalon.

A főiskolával kapcsolatban az egyedi buddhista menza mellett, még mindenképp szót kell ejteni az intézmény Börzsöny utcai buddhista szakkönyvtáráról. A közel 15 ezer könyvvel és 1600 beiratkozott könyvtárlátogatóval rendelkező, nem túl nagy de annál színvonalasabb könyvtár a főiskolával egyidőben jött létre. A szó szoros értelmében vett szakkönyvtárban szinte minden megtalálható a buddhizmus és a keleti kultúra kapcsán. A  polcokon van például jelentős filozófiai és a történeti könyvállomány is a buddhizmus témakörében, de ezen kívül vannak művészetekkel kapcsolatos olvasmányok idegen nyelven és magyar nyelven egyaránt. A könyvtár az internetes bemutatkozása alapján különösen büszke arra, hogy a magyarországi buddhista történelem magyar nyelvű szövegei is mind megtalálhatók náluk. A könyvtárral kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy bár kis alapterületű, de mégis sikerült úgy berendezni, hogy több kicsi, de annál barátságosabb olvasóterembe is el lehet vonulni művelődni. unnamedA könyvtárba egyébként nem kizárólag csak a főiskola hallgatói járhatnak és kölcsönözhetnek. Bárkit szívesen várnak, csak aki kölcsönözni is szeretne, mindenképp egy kezest kell szereznie, a későbbi problémák megelőzése céljából. A főiskola szakkönyvtárába belépve egyébként egy Kőrösi Csoma Sándor portré néz vissza a falról a látogatóra. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a híres keletkutató óriási, talán már a legnagyobb buddhistákhoz hasonló tiszteletnek örvend többek között a főiskola hallgatói és tanítói körében. A lakótelepet jól ismerők itt pedig egyből közbe is vágnának, hogy az Ifjúmunkás utcában van egy, a híres keletkutató nevét viselő általános iskola, egész pontosan Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola néven. Amellyel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az első, a József Attila-lakótelepen megnyíló iskolaként tartják számon, a maga 1961-ben megkezdett működésével akkor még Ifjúmunkás 13, esetleg Ifi tizenhárom vagy Hámán Kató általános iskola néven.

De visszatérve a buddhista főiskola könyvtárához. A könyvtár sajátosságai közé tartozik még, hogy három nívós hagyatéki anyaggal is rendelkezik, ami kizárólag csak náluk olvasható. Ebből pedig az egyik tulajdonosa, név szerint Bánfalvi András, a József Attila-lakótelepen élt és alkotott egészen a 2002-ben bekövetkezett haláláig. A főiskola köreiben nagy tiszteletnek örvendő szakember tartalmas  életútja a tárgyalt főiskolát megalapító Tan Kapuja Buddhista Egyház honlapján elolvasható. A szakember halálakor jelentős hagyatékot, köztük sok fordítás is hátrahagyott, ezt nagy becsben őrzik a szakkönyvtárban. A könyvtár és a főiskola megalapítójának is tartott Bánfalvi András emlékére a könyvtár egyik olvasótermének  csöndes sarkában emléktábla díszeleg. unnamedA számomra rendkívül szimpatikus könyvtár bemutatásán túllépve meg kell említeni, hogy Bánfalvi Andráson kívül is élnek a mai napig a főiskolán végzett, vagy éppen a tanulmányaikat folytató emberek a József Attila-lakótelepen. A helyszínen jártamkor az általam megkérdezett könyvtáros amellett, hogy a fenti információt megerősítette, elmondta, hogy ő személy szerint is ismer több, a főiskolán végzett hallgatót a lakótelepről, közölük pedig az egyik volt hallgatóról például úgy tudja, hogy jelenleg a Pöttyös utcai Családsegítő Központnál tevékenykedik.

Ezen a ponton a lakótelep életével kapcsolatos történések, illetve rendezvények kapcsán merült fel a kérdés, hogy ha már itt vannak a lakótelepen több mint húsz éve, miért nem képviseltetik magukat valamilyen lakótelepi rendezvényen vagy egyéb saját program keretében, mint ahogy több szervezet, kisebbség is megteszi itt a József Attila-lakótelepen. A válaszból azonban cseppet sem meglepő módon kiderült, hogy a buddhista világnézet más vallások képviselőivel szemben, – akik már szerveztek programot a lakótelepre – egyértelműen kimondja a nem térítés alapelvét, tehát már egy esetleges helyi rendezvényen való részvétel sem igazán fér bele az álláspontjuk szerint.12079591_1056117647756231_4926571252252965824_n

Végül pár mondatban összefoglalnám a cikk elején említett, egyébként teljesen ingyenes vasárnapi rendezvényt, amely mint írtam nyolc szerzetest hozott el a messzi keletről ide a lakótelepre. Ez a tény, hogy a tibeti-indiai határról érkeztek ide szerzetesek a lakótelepre már önmagában is alkalmas arra, hogy megállapítsuk azt a már sokak által, sok helyzetben elsütött de örök igazságot, hogy a világ néha tényleg nagyon kicsi.

A vasárnap délután öt órától nagyjából este hét óráig tartó rendezvény a 2015-ös Európai Lámatánc turné keretében került megrendezésre. Ahogy a honlapjukon az európai turnéjukkal kapcsolatban írják, az előadás célja nem csak a szórakoztatás, hanem ezzel szeretnék bemutatni az alapvető buddhista értékeket a nyugat emberének. Ez pedig az egyébként október 21-én Kecskeméten, korábban pedig Zalaszentlászlón a magyar buddhizmus központi helyén a Béke sztúpánál előadott zenés produkcióval egy bizonyos szinten biztosan sikerült. De ezért tettek is a szervezők, ugyanis például prospektusokat osztottak ki a rendezvény előtt, amiben pontosan le volt írva, amit a rendezvényről tudni érdemes illetve innen a rendezvény lényegi részét adó táncokról is meg lehetett tudni szinte minden fontosat. De ha ez nem lett volna elég, a nagyjából másfél órás program, tíz-tizenöt perces részletei között is elhangzottak érdekességek a produkciókról. unnamedA főiskola Börzsöny utcai épületében megrendezett különleges programra egyébként igen sokan, összesen körülbelül százan, a kis gyerektől az idősebb korosztályig bezárólag érkeztek. A program alatt az egyik szervező azt ajánlotta a résztvevőknek, hogy próbálják magukat elképzelni, valahol a Himalája közelében egy a buddhizmus tanait követő közösségben egy tükör simaságú tó mellett ülve és élvezve a háborítatlan nyugalmat, és ezen keresztül az előadást. Ennek megfelően sokan csukott szemmel élvezték az egyébként rendkívül nehezen bekategorizálható vallásos, zenés, táncos, különleges hagszereket is megszólaltató, de tényleg nyugtató hatású előadást.

Konkrétan az előadásról elmondható, hogy nem mindegyik produkcióban volt tánc, némelyikben csak  különböző nyugalmat sugárzó zene. Az előadott táncok közül volt, amit gyógyításra, volt, amit a népi hagyományok bemutatása céljából, és volt, amit a negatív karmától való megtisztulás jegyében adtak elő a szerzetesek. A rendezvény talán legérdekesebb részei a konkrét táncos elemeket is tartalmazó produkciók voltak. Ilyen volt például a történelmi eseményekre is visszavezethető Feketekalap tánc és a világi alkalmakon is gyakran előadott úgynevezett Acharya-maszkos tánc. Amelyek alatt mindenki visszatért az elképzelt érintetlen nyugalomból, hogy fényképeket készítsen.

A szerzetesek a táncaikat végül szerencsehozó imákkal zárták, amelyeket a főiskola szertartástermének közepén egymással szemben állva mondtak el. Majd meghajoltak és ezzel zárult maga az előadás. Jellemző kép a buddhizmus visszafogottságáról, hogy a végén az emberek egymásra néztek, hogy vajon nem gond-e ha megtapsolják a szerzetesek előadását és csak aztán tört ki a tapsvihar. A rendezvény záróakkordjaként a Tan-kapuja Főiskola rektora, Jelen János és az Európai Láma Tánc turné egyik főszervezője állt ki a megjelentek elé és egy rövid, a klímaváltozást és következményeit  is magába foglaló beszéddel zárták a Láma Tánc Európai turnéjának József Attila-lakótelepi állomását.

unnamedÖsszefoglalva, azért azt nem szabad elfeledni, hogy a buddhizmus világán kívül is zajlik az élet és sok esetben nem csak lehet, hanem fel is kell venni a rohanó világ ritmusát. De mindezek ellenére nem árt tudni, főleg a lakótelepen élőknek, hogy a Tan Kapuja több mint húsz éve nyitva áll és egy, a mai modern világtól abszolút idegen, rendkívül tiszta és érdekes vallásról oktatnak minden érdeklődőnek. Nem középiskolás fokon.