dr. Vas Imre, Pesterzsébet alpolgármestereként (jelenleg országgyűlési képviselő), egy 2014. júliusában megtartott képviselő-testületi ülésen, az Illatos úti vegyipari szennyezés kapcsán az alábbiakról tájékoztatta a XX. kerület vezetését:
„dr. Vas Imre: Érdekes, hogy mennyivel másképp látja ezt a szennyezést az az illető, aki telepvezető és – saját bevallása szerint – 45 éve, 1969 óta ott dolgozik és mennyire másképp látja a cég vezetője, aki már egy mentesítési munkában részt vett a területen. A 80-as évek végén és a 90-es évek legelején, ahol nagy volt a szennyeződés, arra ráhúztak egy félméteres betont, hogy a környezetvédelmi hatóság ne tudjon mintát venni. Megjegyzi, hogy a betonrészek feltörése 300 M Ft összegbe kerül.(…)”
A teljes jegyzőkönyv innen letölthető.
Bizonyára a telepvezető ma is meg tudja mutatni a vegyiművek területén azokat a lebetonozott részeket, melyek legfőbb funkciója, hogy megakadályozza a hatóság mintavételét. Ezek a lebetonozott részek elég nagy területűek lehetnek, ha azoknak csak a feltörése 300 Millió forintba kerülne. Fontos lenne tudni továbbá, hogy milyen mérgeket takarnak ezek a betonrétegek, illetve a hatóság félrevezetésével és munkájának akadályozásával pontosan mikor hagytak fel az Illatos úti telephelyen, illetve mikor történt jelzés a hatóságok felé ezzel a vélelmezett bűncselekménnyel kapcsolatban.
A mai napon elküldtük bejelentésünket a „betonozásról” a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya részére.
Megragadva az alkalmat, a bejelentés mellett feltettem néhány kérdést az üggyel kapcsolatban a Zöldhatóságnak:
– Tudnak arról, hogy a fentebb leírt módszerrel (betonozással) próbálták eltitkolni a szennyezés tényleges mértékét, és akadályozni a hatóság munkáját?
– Ha tudnak a „betonozásról”, mikor szereztek arról tudomást (dátum szerint) és milyen intézkedéseket tettek?
– A Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyén működő – beleértve a már megszűnt vagy felszámolás alatt lévő vagy telephelyüket időközben megszüntető – cégek ellenőrzése során, hány esetben derült fény arra, hogy az okozott szennyezés tényét vagy mértékét megpróbálták eltitkolni vagy a hatóságot félrevezetni, esetleg a munkájuk végzését akadályozni? Milyen módszerek voltak ezek („betonozáson” kívül)?
