Miért vagyunk mérgesek? 3. rész

Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András

A lakótelep közelében lerakott jelentős mennyiségű veszélyes hulladék jövőjéről és az itt élőkre gyakorolt hatásáról tudhatsz meg “többet” a zöldhatóság lentebb olvasható válaszleveléből. Ha az előzményekre is kíváncsi vagy, akkor érdemes előtte átfutnod a korábbi írásokat:

Miért vagyunk mérgesek? 1. rész

Miért vagyunk mérgesek? 2. rész

Illetve, érdemes még megtekinteni  Juhász András képeit is, melyeket 2013 őszén az Illatos úti telepen készített a szennyező anyagok tárolásának körülményeiről:

Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András
Veszélyes hulladék az Illatos úton Fotó: Juhász András

 

Tegnap érkezett az alábbi levél a zöldhatóságtól:

Levél a zöldhatóságtól
Levél a zöldhatóságtól

Tisztelt Uram!

A tárgyi ügyben a www.jozsefattilalakotelep.hu honlap nevében 2014. november 14. napján küldött megkeresése alapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) az alábbiakról tájékoztatja.

„Az Illatos-árok vízében kimutatható-e a Budapesti Vegyiművek szennyezése?”

A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f. a.” (a továbbiakban: BVM Zrt.) megbízásából az Elgoscar-2000 Környezettechnológia és Vízgazdálkodási Kft. által 2003-ban elvégzett tényfeltárás dokumentációja az Illatos-árokra, mint felszíni vízre vonatkozóan nem tartalmazott információt. A Felügyelőség a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján eljárva, a tényfeltárási záró dokumentációban foglaltak alapján hoz döntést a további kármentesítési munkálatok kötelezettségére vonatkozóan.

Az Illatos-árok kapcsán felszíni vízvédelemmel, vízminőséggel kapcsolatban hatáskörrel és illetékességgel kizárólag a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatósága (a                       továbbiakban:  Katasztrófavédelmi Igazgatóság)      rendelkezik  a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletnek megfelelően.

„Budapest, illetve más települések ivóvízbázisát veszélyezteti vagy sem ez a szennyezés?”

A kérdés megválaszolása szintén a Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogkörébe tartozik, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szemek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltak értelmében.

„Nőtt-e a vegyiművek környezetében élők és a hatásterületen dolgozók körében a – budapesti átlaghoz viszonyítva – a daganatos megbetegedések száma?”

A kérdés megválaszolása a Budapest Főváros Kormányhivatala területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvost Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltak értelmében.

„Milyen eredményeket lehet eddig felmutatni a kármentesítésre nyert 1,4 milliárd forintos uniós támogatásból? Mi lett a pénz sorsa?”

Felhívom szíves figyelmét, hogy a kármentesítésre fordítandó, támogatási forrásokból származó pénzügyi eszközök felhasználásának ellenőrzése nem tartozik a Felügyelőség hatáskörébe. Az Európai Uniós források felhasználásának ellenőrzése korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez tartozott, jelenleg a Miniszterelnökség végzi ezek felügyeletét.

„Várhatóan mikor szállítják el a veszélyes hulladékot a vegyiművek területéről?”

A Felügyelőség a BVM Zrt. részére többször szabott ki bírságot a veszélyes és nem veszélyes hulladékok éven túli tárolása miatt, illetve kötelezést is adott ki azok elszállítására. A megállapított határidők eredménytelenül teltek el, a kiszabott bírságokat nem kerültek megfizetésre. A felszámolási eljárás megindítását követően, a termelő tevékenység teljes leállításáig növekedett is a tárolt hulladékok mennyisége.

A BVM Zrt. telephelyén azóta termelői tevékenységet senki nem folytat. A BVM Zrt. a telephelyen munkavállalókkal nincs jelen.

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 106/1995. Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján a Felügyelőség – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja alapján benyújtott nyilatkozat alapján – vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

A 106/1995. Korm. rendelet 8. §-a rendelkezik azon esetről, ha a felszámolás alatt gazdálkodó szervezet után környezeti terhek, károk maradnak fenn. A felszámoló feladata, hogy vagyontárgyak értékesítésével, vagy a környezeti teherrel terhelt ingatlanok adásvétele útján befolyó összegből rendezésre kerüljenek a fennálló környezetvédelmi kötelezettségek. Ezen rendelet 8. § (4) bekezdése szerint amennyiben a hatósági határozatban a teendők végrehajtására előírt határidő meghaladja a felszámolási eljárás befejezésének időpontját, és a teljesítés a felszámolás befejezéséig nem történik meg, végrehajtásáról a felszámoló szerződéses formában, a vagyontárgyak olyan értékesítésével gondoskodik, hogy a vevő átvállalja a hozzájuk fűződő környezeti terheket. Az adásvételi szerződésnek a környezeti terhekre ki kell térnie, ennek hiányában adásvételre nem kerülhet sor.

Adásvétel útján történő értékesítés esetén a szerződés pénzügyi feltételeinek biztosítania kell, hogy a környezeti teherrel arányos költségfedezet kizárólag a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását szolgálja. A szerződő félnek tehát vállalnia kell a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását. A környezeti terhekkel terhelt és értékesíteni kívánt ingatlanok adásvételi szerződését annak hatálybalépése előtt a felszámoló véleményezésre megküldi a Felügyelőségnek.

A Felügyelőség korábbi kötelezésében foglaltak, illetve a kiszabott bírságok végrehajtásának kikényszerítésére a Felügyelőségnek nincs további lehetősége, tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 141. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult.

A fentiekben kifejtettek alapján mind a BVM Zrt. kármentesítése, mind a telephelyen lévő hulladékok sorsának rendezése elsősorban a felszámolóbiztos feladata. A BVM Zrt. felszámolóbiztosa több alkalommal is pályázatot írt ki a vagyontárgyak – így az ingatlanok – értékesítésére, mindeddig sikertelenül.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a Felügyelőség javaslatot tett a tárgyi telephelyen lévő hulladékok kezelése kapcsán az állami beavatkozás útján történő intézkedésre is, amelyről döntés jelenleg még nem született.

Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.

xxccxx

  • Ama Ginger

    T. Kürthy Úr! Szeretném megkérdezni, hogy ha már egy ideje nem zajlik termelés a BVM “útódai” részéről sem (HálIstennek!), akkor a kisebb-nagyobb rendszerességgel a mai napig érezhető szörnyű bűz vajon miből származik? Ebből a fantasztikus hulladéktárolóból? Hajaj, mit szívhatunk mi be…?! Mivel évtizedes mértékben zajlott az ide-oda mutogatás és “itt a bűz – hol a bűz – nincs bűz” játék, most végre ennek is pont kerülhetne a végére (időszerű lenne…!), ezügyben perdöntő lehetne annak ismerete, hogy például a fotókat készítő Juhász András úr vajon érezte-e a bűzt, amikor a hordó-maradványok közvetlen közelében a fotókat készítette? Köszönöm

  • Szerintem a bűz innen származik, mely néha betakarja a lakótelepet is. Ha Juhász András ünnepélyes keretek között, kamerák kereszttűzében beleszagolna egy hordóba és kijelentené, hogy: “Ez bizony büdös!” az sem jelentene semmit. Az illetékesek 20 évre saccolják az elszállítás időpontját, persze akkor ha az EU ad rá pénzt…
    Viszont, ha lenne valaki, aki bizonyítja, hogy a hulladék környezetében élő lakosság egészségi állapota és a szabálytalanul tárolt mérgek között statisztikai összefüggés van, azaz bizonyos betegségek nagyobb számban fordulnak elő az országos átlagnál, akkor néhány hónapon belül hulladékégetőbe kerülnének a mérgek.

  • Ama Ginger

    Itt a lakótelep sarkán tegnap kb. fél napon keresztül lehetett érezni, a szokott brutális intenzitással (a nagy szél ellenére!). Vagy ismét volt valami emberiségellenes próbaüzem, vagy a hordók illatoznak. Azért nem mindegy, mert ha végre elviszik a hordókat és felszámolják ezt a szörnytelepet (kisebb csodának köszönhetően…), akkor van még remény az egészséges életre. Ha viszont bármilyen jogutód vállalkozás által tovább folyna a mérgek termelése – tárolják azt akár 2015-ös szabályok szerint is – a “légbiztonság” továbbra is veszélyben lesz érzésem szerint, az elkövetkező néhány évtizedben is… 🙁

  • Kedves Ama Ginger! Mit szól a fejleményekhez?