A lakótelep közelében lerakott jelentős mennyiségű veszélyes hulladék jövőjéről és az itt élőkre gyakorolt hatásáról tudhatsz meg “többet” a zöldhatóság lentebb olvasható válaszleveléből. Ha az előzményekre is kíváncsi vagy, akkor érdemes előtte átfutnod a korábbi írásokat:
Miért vagyunk mérgesek? 1. rész
Miért vagyunk mérgesek? 2. rész
Illetve, érdemes még megtekinteni Juhász András képeit is, melyeket 2013 őszén az Illatos úti telepen készített a szennyező anyagok tárolásának körülményeiről:









Tegnap érkezett az alábbi levél a zöldhatóságtól:

Tisztelt Uram!
A tárgyi ügyben a www.jozsefattilalakotelep.hu honlap nevében 2014. november 14. napján küldött megkeresése alapján a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) az alábbiakról tájékoztatja.
„Az Illatos-árok vízében kimutatható-e a Budapesti Vegyiművek szennyezése?”
A Budapesti Vegyiművek Zrt. „f. a.” (a továbbiakban: BVM Zrt.) megbízásából az Elgoscar-2000 Környezettechnológia és Vízgazdálkodási Kft. által 2003-ban elvégzett tényfeltárás dokumentációja az Illatos-árokra, mint felszíni vízre vonatkozóan nem tartalmazott információt. A Felügyelőség a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján eljárva, a tényfeltárási záró dokumentációban foglaltak alapján hoz döntést a további kármentesítési munkálatok kötelezettségére vonatkozóan.
Az Illatos-árok kapcsán felszíni vízvédelemmel, vízminőséggel kapcsolatban hatáskörrel és illetékességgel kizárólag a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatósága (a továbbiakban: Katasztrófavédelmi Igazgatóság) rendelkezik a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletnek megfelelően.
„Budapest, illetve más települések ivóvízbázisát veszélyezteti vagy sem ez a szennyezés?”
A kérdés megválaszolása szintén a Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogkörébe tartozik, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szemek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeletben foglaltak értelmében.
„Nőtt-e a vegyiművek környezetében élők és a hatásterületen dolgozók körében a – budapesti átlaghoz viszonyítva – a daganatos megbetegedések száma?”
A kérdés megválaszolása a Budapest Főváros Kormányhivatala területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvost Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltak értelmében.
„Milyen eredményeket lehet eddig felmutatni a kármentesítésre nyert 1,4 milliárd forintos uniós támogatásból? Mi lett a pénz sorsa?”
Felhívom szíves figyelmét, hogy a kármentesítésre fordítandó, támogatási forrásokból származó pénzügyi eszközök felhasználásának ellenőrzése nem tartozik a Felügyelőség hatáskörébe. Az Európai Uniós források felhasználásának ellenőrzése korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez tartozott, jelenleg a Miniszterelnökség végzi ezek felügyeletét.
„Várhatóan mikor szállítják el a veszélyes hulladékot a vegyiművek területéről?”
A Felügyelőség a BVM Zrt. részére többször szabott ki bírságot a veszélyes és nem veszélyes hulladékok éven túli tárolása miatt, illetve kötelezést is adott ki azok elszállítására. A megállapított határidők eredménytelenül teltek el, a kiszabott bírságokat nem kerültek megfizetésre. A felszámolási eljárás megindítását követően, a termelő tevékenység teljes leállításáig növekedett is a tárolt hulladékok mennyisége.
A BVM Zrt. telephelyén azóta termelői tevékenységet senki nem folytat. A BVM Zrt. a telephelyen munkavállalókkal nincs jelen.
A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 106/1995. Korm. rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján a Felügyelőség – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja alapján benyújtott nyilatkozat alapján – vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.
A 106/1995. Korm. rendelet 8. §-a rendelkezik azon esetről, ha a felszámolás alatt gazdálkodó szervezet után környezeti terhek, károk maradnak fenn. A felszámoló feladata, hogy vagyontárgyak értékesítésével, vagy a környezeti teherrel terhelt ingatlanok adásvétele útján befolyó összegből rendezésre kerüljenek a fennálló környezetvédelmi kötelezettségek. Ezen rendelet 8. § (4) bekezdése szerint amennyiben a hatósági határozatban a teendők végrehajtására előírt határidő meghaladja a felszámolási eljárás befejezésének időpontját, és a teljesítés a felszámolás befejezéséig nem történik meg, végrehajtásáról a felszámoló szerződéses formában, a vagyontárgyak olyan értékesítésével gondoskodik, hogy a vevő átvállalja a hozzájuk fűződő környezeti terheket. Az adásvételi szerződésnek a környezeti terhekre ki kell térnie, ennek hiányában adásvételre nem kerülhet sor.
Adásvétel útján történő értékesítés esetén a szerződés pénzügyi feltételeinek biztosítania kell, hogy a környezeti teherrel arányos költségfedezet kizárólag a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását szolgálja. A szerződő félnek tehát vállalnia kell a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását. A környezeti terhekkel terhelt és értékesíteni kívánt ingatlanok adásvételi szerződését annak hatálybalépése előtt a felszámoló véleményezésre megküldi a Felügyelőségnek.
A Felügyelőség korábbi kötelezésében foglaltak, illetve a kiszabott bírságok végrehajtásának kikényszerítésére a Felügyelőségnek nincs további lehetősége, tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 141. § (1) bekezdés h) pontja értelmében a végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult.
A fentiekben kifejtettek alapján mind a BVM Zrt. kármentesítése, mind a telephelyen lévő hulladékok sorsának rendezése elsősorban a felszámolóbiztos feladata. A BVM Zrt. felszámolóbiztosa több alkalommal is pályázatot írt ki a vagyontárgyak – így az ingatlanok – értékesítésére, mindeddig sikertelenül.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a Felügyelőség javaslatot tett a tárgyi telephelyen lévő hulladékok kezelése kapcsán az állami beavatkozás útján történő intézkedésre is, amelyről döntés jelenleg még nem született.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.
xxccxx
T. Kürthy Úr! Szeretném megkérdezni, hogy ha már egy ideje nem zajlik termelés a BVM “útódai” részéről sem (HálIstennek!), akkor a kisebb-nagyobb rendszerességgel a mai napig érezhető szörnyű bűz vajon miből származik? Ebből a fantasztikus hulladéktárolóból? Hajaj, mit szívhatunk mi be…?! Mivel évtizedes mértékben zajlott az ide-oda mutogatás és “itt a bűz – hol a bűz – nincs bűz” játék, most végre ennek is pont kerülhetne a végére (időszerű lenne…!), ezügyben perdöntő lehetne annak ismerete, hogy például a fotókat készítő Juhász András úr vajon érezte-e a bűzt, amikor a hordó-maradványok közvetlen közelében a fotókat készítette? Köszönöm
Szerintem a bűz innen származik, mely néha betakarja a lakótelepet is. Ha Juhász András ünnepélyes keretek között, kamerák kereszttűzében beleszagolna egy hordóba és kijelentené, hogy: “Ez bizony büdös!” az sem jelentene semmit. Az illetékesek 20 évre saccolják az elszállítás időpontját, persze akkor ha az EU ad rá pénzt…
Viszont, ha lenne valaki, aki bizonyítja, hogy a hulladék környezetében élő lakosság egészségi állapota és a szabálytalanul tárolt mérgek között statisztikai összefüggés van, azaz bizonyos betegségek nagyobb számban fordulnak elő az országos átlagnál, akkor néhány hónapon belül hulladékégetőbe kerülnének a mérgek.
Itt a lakótelep sarkán tegnap kb. fél napon keresztül lehetett érezni, a szokott brutális intenzitással (a nagy szél ellenére!). Vagy ismét volt valami emberiségellenes próbaüzem, vagy a hordók illatoznak. Azért nem mindegy, mert ha végre elviszik a hordókat és felszámolják ezt a szörnytelepet (kisebb csodának köszönhetően…), akkor van még remény az egészséges életre. Ha viszont bármilyen jogutód vállalkozás által tovább folyna a mérgek termelése – tárolják azt akár 2015-ös szabályok szerint is – a “légbiztonság” továbbra is veszélyben lesz érzésem szerint, az elkövetkező néhány évtizedben is… 🙁
Kedves Ama Ginger! Mit szól a fejleményekhez?