A Pest-Buda mozit, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulójára építették a budapesti József Attila lakótelepen. A mozi 1973. augusztus 20 -án az LGT együttes koncertjével nyitott meg. Várkonyi Zoltán, „Ártatlan gyilkosok” című filmje került először vetítésre az új moziban.
Az épületet a Győri Tervező Vállalat építészmérnöke Lang János tervezte, adaptált típusterv alapján. A Pest – Buda mozi „ikertestvérének” tekinthető a Budafok mozi és a tatabányai Turul mozi.
A kivitelezés a Középületépítő Vállalat munkája. A gépházat cseh szakemberek szerelték, az üzemeltetést a FÖMÓ (Fővárosi Moziüzemeltetési Vállalat) végezte.
A mozi technikailag a kor színvonala felett állt, elsőként ebben a moziban volt légkondicionáló berendezés. A nézőtéri székek világító sorszámot kaptak, így a néző késés esetén is odatalált a széksorhoz. 
A nézőteret elhagyó vendégek pedig a következő műsorra érkezőkkel nem találkoztak, mivel a nézőtérről külön kijáraton keresztül tudták igénybe venni a ruhatár szolgáltatásait.
Kép
A Pest – Buda mozi egyik különlegessége a többi átlag mozival szemben, hogy premier filmszínházként nem csak a hagyományos 35mm-es filmek vetítésére volt alkalmas, hanem a kor, sőt talán napjaink egyik legfejlettebb technikáját jelentő 70mm-es filmet is játszani tudta.
Ezt a szalagszélességet használta megnyitásakor a budapesti Imax mozi is, bár ott a Pest-Budával ellentétben a film nem függőlegesen, hanem vízszintesen futott a gépben.
A gépházban – más mozik bevett szokásától eltérően – 2 gép helyett 3 vetítőgép került elhelyezésre, ez a gép a Meopta gyár UM 70/35 típusú gépe volt. Ez a vetítőgéptípus, az 1967 – es Montreali világkiállításon díjat kapott, mellyel a formatervezését és technikai megoldásait ismerték el. A vetítőgép alkalmas volt mind a normál (35mm), mind a széles vagy panoráma film (70mm) lejátszására is.
A nézőtérről lehetett vetítés közben távirányítással állítani a képélességet és az úgynevezett félképet. A vetítőgép képes volt az automatikus gépváltásra (a filmszalag szélére ragasztott öntapadó fóliák érzékelése révén) képes volt egyszerre folyamatosan 1800 méter film lejátszására, ami közel 66 perc műsoridőnek felel meg.
A Pest-Budában a nyitást követően nem sokkal az eredeti ívszénpálcás lámpaházat a Filmtechnika vállalat által gyártott xenon lámpákra cserélték, tehát a szén helyett már xenon ívlámpa világította meg a filmet. /forrás: Rácsik Dezső/
Hang
A hang amennyiben 70mm-es filmet játszottak 6 csatornás mágneshang volt, ami az akkori kor, és talán a mai napig az egyik legjobb térhatású hangot állít elő. Öt hangsugárzó a vászon mögött, míg az effekt sugárzó a mennyezeten és a padlóba került beépítésre.
A hang kiváló megszólaltatásáról a Tesla cég AKT636-os tranzisztoros 6 csatornás erősítője gondoskodott, ami csatornánként 35W teljesítményt biztosított a nézőknek.
A nagy felbontású film vetítéséhez ívelt vásznat használtak. A nézőtéren nagyothalló hurok üzemet, így a siket néző a nagyothalló készülékét erre az adásra hangolva tudta hallgatni a filmhangot. Ez akkoriban elég komoly technikának számított.
A mozi előtt 1983 – ban díszkutat állítottak fel, melyben Kampfl József szobrászművész pirogránitból készített fókái játszanak.
A mozi belső terében kb. 3 x 4 méteres térelválasztó mozaik fal található. A mozaik Pest és Buda egyesítésének állít emléket.
Leromlás és pusztulás
Már a hetvenes években is kevesen jártak ide és később sem lendült fel a mozi látogatottsága. A mozi igazgatója 1981 -ben a Filmvilágban így kesergett:
„A József Attila lakótelep mozis szempontból ugyanolyan rossz, mint a többi. Az 500 nézőt befogadó Pest-Buda filmszínház magányosan áll az 50 ezres lakótelep közepén, mert a lakótelepi ember különös lény, s valahogy nem akaródzik neki az orra elé tett moziba szoknia, nehezen mozdítható ki lakásából.
Harmaczi József nyolc éve üzemvezető a Pest-Budában, neki ez a véleménye:
– Külön kellene választani a közönség- és a művészfilmeket. Arról már nem beszélve, hogy itt bizonyos magyar vagy szocialista filmek esetében 10–15 ember ül a nézőtéren.
Arra a kérdésre, hogy vajon Harmaczi József beleszólhat-e a műsorosztásba, egyértelmű nemmel felel.
A Pest-Buda ugyan bemutató mozi, mégis az az elv és gyakorlat, hogy csak az „igazi” premiermozik után egy hónappal játszhatja az újonnan bemutatott filmeket. Furcsa és ellentmondásos helyzet ez, hiszen amikorra a Dési Huber utcába kerül a film, a lakótelepiek túlnyomó többsége már valamelyik belvárosi moziban rég látta azt. Így hát nincs mit csodálkozni azon, hogy a filmeket legjobb esetben is 30–40 százalékos nézettséggel tudják vetíteni.”
A gazdaságtalan üzemelésnek a rendszerváltozás vetett véget és a mozi 1990. április 16 -án végleg bezárt. Az utolsó vetítésen Tom Cruise kereste a kitörési lehetőségeit a Coctail című filmben. Az épület a fővárosi önkormányzat tulajdonában állt, melyet 1994 –ben a IX. kerületi önkormányzat vett bérbe, hogy azt kultúrházzá alakítva üzemeltesse tovább. Közben kiderült, hogy az épületre sokat kellett volna költeni, ezért a ferencvárosi önkormányzat visszalépett, így az ismét fővárosi önkormányzat kezelésébe került. A főváros szeretett volna szabadulni az épülettől, ezért 46 millió forintért hirdette meg, de senkinek sem kellett.
Az épületben sokan láttak fantáziát, de pénzük nem volt az ötletek megvalósítására. Voltak olyan jelentkezők akiknek volt pénzük, de a tárgyalások végül nem végződtek vásárlással. Az Erco Kft. azért szerette volna megvásárolni, hogy megvétele után ifjúsági központot hozzon létre, melyben kávézót, fittness- és internetklubot, biliárdteremet, könyvtár és olvasóteremet üzemeltessen. A Hammerl László (tokiói lövész olimpiai bajnok) fémjelezte Sigma Coop pedig egy egészségügyi központot és irodaházat álmodott az üresen álló épületbe. A Penny Marketnek ugyan pénze és önkormányzati támogatottsága is megvolt, hogy az épületet üzletté alakítsa, de a várható forgalom mellékhatásaitól megrettenő lakosság masszív ellenállása miatt, ebből a szándékból sem lett semmi.
2001 – ben sikerült értékesíteni az épületet a fővárosi önkormányzatnak, a vevő a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE). A cég szerette volna a mozit egy mélygarázsos irodaházzá átalakítani, de időközben felszámolás alá került. A mozi épülete megbontva, palánkkal körbekerítve várta a sorsát. A MÁV Biztosító felszámolását végző Hitelintézeti Felszámoló Zrt. 2008 szeptemberében nyílt pályázaton kívánta értékesíteni az épületet. Az épület 1000 m2 alapterületű, a telek 5000 m2, becsült értéke 453 millió forint, piaci értéke pedig 330 millió forint, eladási ára 80 millió forint volt.
A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata 2008. október 10 –én rendkívüli ülésen döntötte el, hogy indul a pályázaton és megvásárolja a mozi épületét, hogy benne kulturális központot hozzon létre „Görögség Háza” néven. A pályázaton való induláshoz a meghirdetett becsült érték 1 százalékát, azaz 4,5 Millió forintot kellett befizetni, amelyet sikeres pályázat esetén visszakapnak, sikertelen pályázat esetén viszont elveszítenek. A 6 pályázat közül a Görögök Országos Önkormányzata lett sikeres. A Budapesten élő görög kisebbséghez tartozó nők és férfiak döntően társadalmi munkára támaszkodva a Pest – Buda mozi romjaiból nekiláttak felépíteni közösségi házukat.
A nézőtérről a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményhez került körülbelül 20 darab szék, melyek egy kis vetítőterem bútorzatát alkotják jelenleg, ahol a film forog tovább.
